Az Ötöslottó jogi háttere és fontosabb szabályai

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2024.10.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szerencsejátékok kedvelőit és a nyeremények hétről hétre történő halmozódása során az ország lakosságának egy nagyobb részét tartják izgalomban a heti ötöslottó-sorsolás során kihúzott számok. Sokan reménykednek abban, hogy ha eltalálják a nyerő kombinációt, akkor az életük alapjaiban megváltozik. Az Ötöslottó legelső sorsolása 1957. március 7-én volt, és a cikk írásakor a legnagyobb eddigi nyereményként a 6.523.768.955 forint összeget tartották nyilván. De milyen szabályok vonatkoznak erre a népszerű játékra?

Az Ötöslottó törvényi hátterét a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény tartalmazza. A szerencsejátékok felügyeletét ellátó hatóság a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság), amely az Ötöslottó működését is ellenőrzi, és ezen játék szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.

Az Ötöslottóra még a szervező Ötöslottó részvételi szabályzata vonatkozik.

A törvény szerint a lottójáték a Hatóság által „lottó” elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít a nyereményre.

A számsorsjáték során a jogszabály előírása szerint a szervező előre meghatározott vételárért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt ad, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

A lottózás kapcsán indultak peres eljárások?

A bírósági döntések történetében már nem egy olyan határozat szerepelt, ahol a lottójáték volt a peres ügy tárgya. Ezek az esetek jellemzően arról szólnak, hogy többen közösen kezdenek el lottózni, majd a szerencsés szelvény nyereményét az egyik játékos a többiek kizárásával egyedül veszi fel. Amikor a többiek ráébrednek arra, hogy a közös lottózásnak haszna is van, és azt nem osztotta meg velük a szelvényt beváltó játékostársuk, akkor ha nem tudnak egymás között megegyezni, ügyük bírósági eljárással végződik.

Az egyik ilyen esetben indult perben a Kúria azt mondta ki, hogy közös lottózással elnyert összegre a felek akár szóbeli megállapodása esetén a polgári jog közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez az adott ügyben azt a végeredményt hozta, hogy a nyereményt eltitkoló játékostársnak arányosan meg kellett osztania a többiekkel a lottónyeremény.

Mekkora a nyereményalap?

A lottó kapcsán még azt is rögzíti a jogszabály, hogy a játék során megvásárolt szelvények számának és ezek árának szorzatából áll a nyereményalap, aminek legalább 40%-át nyeremények céljára kell fordítani. Az Ötöslottó játékban 90 számból kell 5-öt kiválasztani, és akkor nyerünk, ha minél többet eltalálunk a hetente kisorsolt 5 nyerőszám közül. Legalább 2 számot el kell találni ahhoz, hogy nyerjünk valamit, a főnyereményhez pedig 5 találat szükséges.

Hogyan kell játszani az Ötöslottót?

Az Ötöslottó játszható saját és véletlen számokkal, papíron vagy digitálisan. A számokra a fogadást egy, de akár öt hétre előre is meg lehet tenni. Amennyiben senki nem találja el az adott héten az 5 kisorsolt számot, az öttalálatos szelvényekre elkülönített nyereményalap összegét hozzáadják a következő heti nyereményhez, jelentősen növelve megnyerhető összeget, s ezzel jellemzően az adott héten a játékkedvet is. Ez a heti halmozódás legfeljebb egy évig tarthat, ha hétről hétre senki nem találja el az összes számot. Ha egy évig nincs öttalálatos, akkor a főnyereményt a részvételi szabályzat alapján felosztják a többi nyertes között. De nemcsak a telitalálatos nyereményalap halmozódik hétről hétre; ugyanez történik, ha nincs két-, három- vagy négytalálatos szelvény.

Hogyan kapható meg a nyeremény?

Ha valaki telitalálatos szelvénnyel rendelkezik, akkor a nyereményét kizárólag ellenőrzés, beazonosítás után, átutalás útján fizeti ki a játékszervező, készpénzben történő kifizetésre nincs lehetőség. A szervező a nyereményekből a kifizetés előtt levonja a személyi jövedelemadót, így a nyertest adóbevallási és befizetési kötelezettség nem terheli.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.