Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó fontosabb szabályok

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2020.10.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az ügyvédi munkadíj kapcsán a legfontosabb szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) tartalmazza.

Az Ütv. szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg és költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult.

A sikerdíj tekintetében az Ütv. azt rögzítette, hogy bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött sikerdíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.

Az Etikai Szabályzat alapján, ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell. A megbízási díjat forintban vagy más devizanemben kell kikötni.

Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni. A tanácsadásért járó díjat a tanácsadás megkezdését megelőzően az ügyféllel közölni kell.

A megbízási díj lehet átalánydíj, óradíj, a megbízás tárgyának értékéhez igazodó fix vagy százalékos díj, törvényben meghatározott feltételekkel sikerdíj és ezek kombinációja is.

Fontos korlátok közé tartoznak azok az Etikai Szabályzatban meghatározott tilalmak, amely szerint az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem az ügyvédi tevékenység megbízás elfogadására jogosult gyakorlója.

Az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel sem, aki nem ügyvéd, kivéve azt az esetet, mikor azon EU tagállam jogszabályai és szakmai, melyhez az ügyvéd tartozik, megengedik ügyvéd és egyéb személyek társulását.

Az ügyvéd más ügyvédtől vagy bármely más személytől nem követelhet vagy nem fogadhat el semmiféle közvetítési díjat, jutalékot vagy más fizetséget azért, hogy az adott ügyvédet említette vagy ajánlotta az ügyfélnek. Az ügyvéd nem fizethet semmiféle díjat, jutalékot vagy más fizetséget azért, hogy egy ügyfelet hozzá irányítottak.

Az ügyvéd által felszámított megbízási díjnak az ügyfél által teljeskörűen megismerhetőnek, tisztességes és ésszerű módon megállapítottnak kell lennie, és meg kell felelnie az ügyvéd számára irányadó jogszabályoknak és szakmai szabályoknak.

Az ügyvédi honlapon az ügyvédi megbízási díj mértékére vonatkozó tájékoztatás tárgyszerűen, pontosan, nem félrevezetően, nem összehasonlító jelleggel tehető közzé. A díjtájékoztatásban egyértelműen rögzíteni kell a díjtájékoztatással érintett ügyvédi tevékenységet, a megbízási díj alapját és mértékét, azt, hogy a megbízási díj a megbízás ellátásával összefüggő költségeket magában foglalja-e, azoknak az ügy ellátásával összefüggésben előreláthatóan felmerülő költségeknek a körét, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, kedvezmény meghirdetése esetén azt, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a díjtájékoztatóban közzétett díjból milyen, az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető feltételek mellett és milyen kedvezményt biztosít, valamint azt a tájékoztatást, hogy az ügyvédi megbízási szerződésben a szerződés megkötése idején közzétett díjtájékoztatástól az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.