Az utánzás formái – a jellegbitorlás intézményéről közérthetően

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.11.26 | Cégjog

Nem minden vállalkozás van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha felfedezi, hogy termékét vagy szolgáltatását valaki „leutánozta”. Nem szükséges ugyanis feltétlenül megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást versenyjogi eszközökkel megvédhessünk a minket utánzó cégektől.

Jelen cikkünkben az úgynevezett jellegbitorlás jogintézményét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot ismertetjük közérthetően.

A jellegbitorlás tényállása

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: „Tpvt.”) 6. § rendelkezése alapján tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.

A Tpvt. 6. § rendelkezése szerinti tényállás, az úgynevezett jellegbitorlás. A jellegbitorlás tényállása által nyújtott védelem az áru jellegzetes külsejére (külső megjelenítésére, csomagolására, megjelölésére) vonatkozik, az áru belső tulajdonságai ebből a szempontból nem mérvadóak. Amennyiben egy árunak a belső tulajdonságaival kapcsolatban merül fel utánzás, akkor nem jellegbitorlásról, hanem fogyasztók, illetve az üzletfelek megtévesztéséről lehet szó.

A jellegbitorlás elkövethető tehát előállítással, forgalomba hozatallal, reklámozással, valamint olyan név, megjelölés, árujelző használatával, amelyről a versenytársat szokták felismerni.

A jellegbitorlás elemei

A szolgáltatás tartalmának az utánzása azonban önmagában nem jellegbitorlás, ehhez a jellegzetes külső jegyek azonossága és összetéveszthetősége is szükséges.

A jellegbitorlás tényállás megvalósulásához a következő elemek szükségesek:

1. a felek versenytársak legyenek;
2. az utánzott áru külső tulajdonsága/megjelölése jellegzetes legyen;
3. a jellegzetes külső a fogyasztó előtt ismert legyen;
4. a versenytárs termékének külseje/megjelölése egyezzen meg ezzel, vagy olyan mértékben hasonló legyen, hogy arról a fogyasztó az eredeti árura asszociáljon, így reális esélye legyen a termékek/szolgáltatások összetéveszthetőségnek.

A jellegbitorlás bírói gyakorlatáról

A Kúria eseti döntése alapján „A jellegbitorlás megvalósul azzal is, ha a versenytárs terméke a másik versenytárs ismert termékének jellegzetességeire való utalással azt a képzetet képes teremteni, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, a fogyasztók által ismert áru egyik változata.”

A döntés előzménye volt több más eseti bírósági döntés is, amely megállapította, hogy a jellegbitorlás fennállásának vizsgálata során, nem elemenként szükséges a vizsgálat, hanem az összbenyomást kell vizsgálni. Az összetéveszthetőség megítéléséhez nem feltétlenül szükséges szakértői bizonyítás, a bíróság szakértő közreműködése nélkül, szemrevételezésével is megállapíthatja a termékek összetéveszthető külső hasonlatosságát [BDT 2002/718., BH 2014. 52.].

Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az, amely a közismert, jellegzetes a vásárlók körében népszerű és elfogadott áru vagy megjelölés másolatának minősül. [EBH. 2003/861. számú döntés].

A védelem szempontjából annak van jelentősége, hogy az árujelző vagy a külső megjelenése az árunak ismertté vált-e a fogyasztók körében és az ismertség alapján az árujelző kedvezőbb fogyasztói értékítéletet hordoz-e. Ha valamely jelző ezt a követelménnyel kielégíti, az már elegendő ok a versenyjogi védelem biztosítására [BDT 2005/1258. számú döntés].

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.