Banki devizautalások buktatói

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2020.03.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Biztos sokan emlékeznek még arra, hogy nem is olyan nagyon régen a banki utalásokat személyesen intéztük. Bementünk szépen nyitvatartási időben a bankfiókba, és a banki ügyintéző segített kitöltetni a papír alapú átutalási megbízást, amit mi szépen aláírtunk, a bank lepecsételte és indulhatott is az utalás. Ha olykor-olykor devizát kellett utalni, mindig számíthattunk a készséges banki dolgozókra, akik elmagyarázták, hogy mire figyeljünk. Azonban az elektronikus bankszámlák világában az ember bármikor, bárhonnan szabadon hozzáfér a bankszámlájához és elindítja a különböző utalásokat. Egy dologra kell csak ügyelni: biztonságos helyen kell tárolni a belépési kódokat és nem szabad kiadni a csalóknak. Ugye milyen egyszerű így az élet? Nem kell figyelni a nyitvatartási időre, nem kell sorszámot húzni… A rengeteg előny mellett mégis fontos, hogy amikor önállóan intézzük a banki ügyeinket, akkor is legyünk körültekintőek, és inkább százszor ellenőrizzük le a beírt adatokat, ne abban bízzunk, hogy majd a rendszer úgyis kiszűri, ha hibázunk. Mert a rendszer sem tud mindent kiszűrni, így például azt sem, ha elírunk egy külföldi utalásnál egy bankszámlaszámot.

A bankszámlaszám elírása pedig súlyos következményekkel jár, ugyanis a hibás utalás itt nem a bank felelősségi körébe tartozik. A következményeket tetézi, ha forintszámlánkról külföldre pl. euróban meghatározott összeget utalunk. „Jobb esetben” nem létező bankszámlaszámot ír be a figyelmetlen netbakoló. Ilyen esetben az utalni kívánt összeg idővel visszaérkezik a számlájára. Azonban a „visszaérkezéskor” jönnek a meglepetések, hiszen a forintszámláról történő utalásnál nem ugyanazt az árfolyamot alkalmazza a bank, mint a jóváírásnál. Magyarul jellemzően nagyobb forintösszeg kerül megterhelésre az utalás során, azonban, ha az adott összeget nem lehet jóváírni a hibás számlaszám miatt, akkor az már euróra konvertált összegként euróban fog visszaérkezni. Az euróban érkező utalást pedig forintra kell konvertálnia a banknak, ha forintszámlára történik a jóváírás. Ilyenkor a bankok az ÁSZF, a Hirdetmény, az Üzletszabályzat alapján kedvezőtlenebb árfolyamot alkalmaznak. Ennek az lesz a következménye, hogy mi viseljük az árfolyam-különbözetekből eredő csökkenést.

Az árfolyam-különbözettel azonban még nincs vége a hibásan megadott bankszámlaszám súlyos következményeinek. Felmerül ugyanis banki tranzakciós költség is, hiszen bankunk teljesítette az utalást, ami végül a mi hibánkból hiúsult meg. Sőt a külföldi utalások esetén további bankok is részt vesznek az utalás teljesítésében, és ők is megterhelik az utalt összeget a költségeikkel. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy jelentősen kevesebb összeg kerül jóváírásra, mint amennyit elindítottunk a hibásan beírt bankszámlaszámra.

A fenti esetben sajnos a kárunkért nem tudjuk a bankunkat hibáztatni, mert a bankszámlaszám megadása a mi felelősségünk. Nem érvelhetünk azzal sem, hogy milyen alapon alkalmazott különböző árfolyamatokat, mert ezeket a szabályokat a banki ÁSZF, az Üzletszabályzat és a Hirdetmény pontosan tartalmazza. Ráadásul még azzal sem érvelhetünk, hogy a bank nem végezte el a rábízott feladatot, mert a bank igazolni tudja, hogy az utalást teljesítette, amely azért nem került jóváírásra, mert a beírt külföldi számlaszám hibás volt. Ilyen esetekben egyedül a bankunk méltányos eljárásában bízhatunk, és esetleg kérhetjük, hogy az általa felszámított bankköltséget vagy annak egy részét írja jóvá.

Amikor önállóan intézzük a banki ügyeinket az interneten keresztül, akkor mindig gondoljunk arra, hogy az elektronikusan beírt adatok, összegek megadásáért mi vagyunk a felelősek, és a műveletek véglegesítése előtt alaposan ellenőrizzünk le minden adatot!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.