Bankszámlanyitás cégeknek – De ki is a tényleges tulajdonos? I.

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.08.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Bátran kijelenthetjük, hogy aki járt már el bármilyen hivatalos ügyben egy cég tulajdonosaként vagy képviselőjeként, az pontosan tudja, hogy sokszor egy egyszerű jogügylethez is mennyi nyilatkozatot, adatot és dokumentumot kell benyújtani.

Rudolf se járt másképpen, amikor az általa képviselt cégnek kívánt új bankszámlát nyitni. A sok kitöltendő dokumentum és feltöltendő adat közepette pedig szembe találta magát az alábbi feladattal: kérjük megnevezni a cég tényleges tulajdonosait!

Igen ám, de kik is ezek a bizonyos tényleges tulajdonosok?

Szerencsére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) pontosan – vagy legalább is egy külön pontban összefoglalva – meghatározza, hogy kit is kell tényleges tulajdonosnak tekinteni.

Talán nem árt már az elején tisztázni, hogy tényleges tulajdonos kizárólag természetes személy lehet. Tehát kis túlzással addig kell göngyölíteni a cégek tulajdonosi láncolatát, amíg nem találunk egy olyan hús-vér embert, aki legalább egy bizonyos mértékben beleszólhat a cég életébe.

Na de lássuk, hogy miként fogalmaz a jogalkotó!

Első körben tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, aki az adott cégben (jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben) közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik.

A közvetlen rendelkezés jelentését talán nem érdemes tovább boncolgatni. A gyakorlatban ezt az esetet úgy képzeljük el, hogy amennyiben a cégnek van olyan természetes személy tulajdonosa, akinek tulajdona eléri vagy meghaladja a cég tulajdoni hányadának huszonöt százalékát, az bizony tényleges tulajdonosnak minősül.

A közvetett rendelkezés ennél már egy kicsivel bonyolultabb, hiszen a jogalkotó e körben egy másik jogszabályra, méghozzá a Polgári Törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozik. E szerint közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. Azaz ez esetben az a természetes személy lehet tényleges tulajdonos, aki az adott cég tulajdonosaként feltüntetett cég tulajdonosa. Fontos hangsúlyozni, hogy a tényleges tulajdonosi minőség szempontjából ez esetben is a huszonöt százalékos befolyás a küszöb.

De hogyan kell meghatározni a közvetett befolyás mértékét?

Szerencsére a mérték megállapításához nem szükséges bonyolult matematikai műveleteket elvégezni. Hiszen a jogalkotó úgy fogalmaz, hogy a közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik.

A Ptk. hivatkozott szakasza továbbá úgy fogalmaz, hogy amennyiben az adott természetes személy a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező természetes személy közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

A tényleges tulajdonosi minőség meghatározása – csak, hogy minél egyszerűbb legyen az élet – nem merül ki a fentiekben. A meghatározás többi elemével azonban egy másik cikkben foglalkozunk majd.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.