Bányászati jog átruházása tulajdonjog fenntartásával

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.06.08 | Bánya- és energiajog

A bányászati jog forgalomképes, vagyoni értékű jog, és mint ilyen, átruházható. A jogosultság átruházásához azonban a bányafelügyelet jóváhagyása is szükséges.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) rendelkezése szerint a bányafelügyelet az átruházás tényét hagyja jóvá, amely a gyakorlatban felvetheti annak a kérdését is, hogy vajon elválhat-e egymástól a hatósági jóváhagyás és a tulajdonjog átruházásának időpontja.

Mielőtt az érdemi válaszra rátérnénk, a jobb érthetőség kedvéért szükséges az átruházással kapcsolatos törvényszöveg kicsit behatóbb ismerete.

A Bt. vonatkozó paragrafusa úgy rendelkezik, hogy az átruházásról szóló szerződés a bányafelügyelet jóváhagyó határozatának a jogerőre emelkedésével válik hatályossá.

Részben abból, hogy sem a Bt., sem más jogszabály konkrétan nem köti a tulajdonjog átszállását a hatóság jóváhagyásához, részben pedig a Ptk.-nak a tulajdonjog-fenntartással és a szerződések hatályosulásával kapcsolatos rendelkezéseiből már kikövetkeztethető a felvetett kérdésre adandó érdemi válasz.

Nevezetesen az, hogy igen, a tulajdonjog fenntartásával átruházható a bányászati jog, azonban a szerződés hatályosulásához már szükséges a hatóság hozzájárulása.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerződés teljesítésére csak a jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

A kérelem benyújtásakor a hatóság részére mind a bányászati jog átadójának, mind pedig átvevőjének különböző igazolásokat kell benyújtania (pl. bányajáradék-tartozás alóli mentesség, személyi és tárgyi alkalmasság stb.). Amennyiben a hatósági jóváhagyás és a tulajdonjog-átruházás időpontja elválik egymástól, fontos, hogy a jóváhagyás feltételeinek a tulajdonjog átszállásakor is fenn kell állniuk.

Mivel a tulajdonjog-fenntartásos jogügylet tárgya nem ingatlan, az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás tényét és a vevő személyét az eladónak be kell jegyeztetnie a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

Nyilvántartásba vétel hiányában a vevőtől jóhiszeműen és ellenértékben szerző harmadik fél anélkül szerezheti meg a bányászati jogot, illetve válhat zálogjog jogosultjává, hogy a vevő a tulajdonjogot előzetesen megszerezte volna, ami a nemo plus iuris jogelv gyakorlatban történő áttörésének egyik ritka esete.

Mindez rendkívül súlyos, akár helyrehozhatatlan következményekkel is járhat a bányászati jogot átadó bányavállalkozóra nézve, érdemes tehát ezekre a rendelkezésekre különös figyelmet fordítani a bányászati jog tulajdonjog-fenntartással történő átruházására irányuló ügyletek során.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.