Bevezetés a környezetvédelembe III. – A levegő, az élővilág és az épített környezet védelme

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.10.08 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Folytatjuk az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató blogcikk sorozatot, ezúttal a levegő, az élővilág, valamint az épített környezet védelmére vonatkozó előírások bemutatásával.

A bevezetőből is látható, hogy a környezetvédelem nem csak a természetesnek mondható elemek (föld, víz levegő), hanem a mesterséges elemek, így épített környezet védelmét is előtérbe helyezi.

A levegő védelme

A levegő védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára terjed ki.

A törvény előírása szerint a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy a levegő közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Ennek egyik módja lehet a széndioxid-kibocsátás korlátozása.

Az élővilág védelme

Az élővilág védelmének célja az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása. Ennek érdekében a védelem kiterjed valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire.

Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabállyal vagy hatósági határozattal igénybevételi határérték is megállapítható.

Az épített környezet védelme

Az épített környezet védelme a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre terjed ki.

A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.

Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.

Ezzel összefügésben a kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem folytatható.

A település területén zöldterületeket, védőerdőket kell kialakítani és fenntartani.

A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni.

Látható tehát, hogy a környezetvédelmi törvény igyekszik megteremteni a természetes és a mesterséges környezeti elemek összehangját.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.