Kategória: Bizalmi vagyonkezelés
2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és annak egyik újdonsága, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének hazai jogba való ültetése.
Jelen cikknek nem a bizalmi vagyonkezelés részletes ismertetése a célja, ennek megfelelően csak röviden utalok arra, hogy az egyébként egyre szélesebb körben is ismert jogintézménynek mi a jogszabályokból kiolvasható lényege és jogalkotói célja.
A Ptk. definíciója szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyon...
Most, hogy az alapfogalmakon már túl vagyunk és megismertük a bizalmi vagyonkezelés (bvk.) szereplőit is, a további tételes ismeretek elsajátítása előtt, ismerkedjünk meg a bvk-val szembeni legtipikusabb averziókkal.
„Nem bízok én senki másban, sokszor még magamban sem” – mondta nekem egy olyan ismerősöm, aki a mai napig is egy olyan „offshore” struktúrában tartja nem kis vagyonát, amely struktúrában sem a külföldön bejegyzett cég un. „névleges” igazgatóját, sem a cég ugyancsak un. „névleg...
Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lsd. 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lsd. 5. sz. bejegyzés), a kedvezményezett „az ügy értelme” (lsd. 6. sz. bejegyzés), akkor a protektor „az ügy felügyelője”. A protektor, a kedvezményezetthez hasonlóan, nem alanya (részese) a bizalmi vagyonkezelési (bvk.) szerződésnek. Ő egyértelműen és kizárólag a vagyonrendelő „embere”, az ő megbízásából eljárva azt ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő betartja-e a bvk. szerződésben rögzítetteket, és ezzel a...
Az öröklési szabályok nagyon egyértelműnek tűnnek, és azt sugallják, hogy a tragikus esemény bekövetkeztekor minden megy, mint a karikacsapás. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy „az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre”. Majd, közel kilencven szakasszal később azt is mondja, hogy „az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg”. Ebből a két axiómaszerű kijelentésből úgy tűnik, hogy az örökhagyó halálával már hozzá is jutunk az örökséghez. Na, ez pont nem így van!
Jogi értelembe...
Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lásd 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lásd 5. sz. bejegyzés), akkor a kedvezményezett „az ügy értelme”. A bizalmi vagyonkezelés (bvk.) során minden róla szól, őmiatta, az ő érdekében és az ő javára történik, noha ő maga nem is szerződő fél, sőt lehet, hogy még csak nem is tud a saját kedvezményezetti pozíciójáról. Hovatovább még az is lehetséges, hogy személye a bvk. szerződés megkötésekor konkrétan még csak nem is ismert. Ugyanakkor a kedve...
Ha a vagyonrendelőt „az ügy ura” (lásd 4. számú bejegyzés), akkor a vagyonkezelőt „az ügy motorja” jelzővel illethetjük. Ő a bizalmi vagyonkezelés (bvk.) központi alakja, aki, kötött pályán ugyan, de folyamatosan mozgatja a szálakat: jön-megy, intézkedik; értesít, nyilatkoztat, be- és elszámol, be- és elszámoltat; hasznosít, gyarapít vagy csak konzervál; befektet, portfóliót kezel; számláz, bevételeket és hasznot kollektál, kifizet, kiad; adót levon, bevall és befizet; pénzügyi beszámolókat é...
A mai és a további legalább három bejegyzésben a bizalmi vagyonkezelői (bvk.) jogviszony szereplőit vesszük sorra. Ezek között lesznek olyanok, akik egyben szerződő felek is (vagyonrendelő és vagyonkezelő), olyan, aki nem szerződő fél, mégis az egész róla szól és körülötte folyik minden (kedvezményezett), és olyan is, akit a Ptk. egyelőre még csak meg sem említ, de aki nélkül, különösen a nagyobb összegű és komplexebb feladatot adó vagyonkezelési projektek ma már el sem képzelhetők (protektor...
12