Kategória: Cégjog
A Polgári Törvénykönyv korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályai alapján a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
Ez a felsorolás azonban nem kizárólagos, a társaság tagjai a társasági szerződésben egyéb eseteket is szabályozhatnak, amelyre ki akarják terjeszteni a taggy...
A Ptk. 3:189. § (1) bekezdése értelmében az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, illetve a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy ha vagyon...
A jelen cikkben Dr. Zalavári György ügyvéd, az Ecovis Zalavári Legal Hungary partnere hívja fel a figyelmet az ECOVIS International nemzetközi hálózat hírlevelében jelzett, új holland cégalapítási metódusra.
Ennek megfelelően 2024. január 1. napjától Hollandiában máris lehetséges digitálisan a korlátolt felelősségű társaság (holland BV) alapítása. Az ECOVIS International holland jogi szakértői, a KienhuisHoving iroda tagjai mutattak rá cikkükben a holland cégjog ezen változásának újdonságá...
A korlátolt felelősségű társaság tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek.
Az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz. A Ptk. 3:170. § (1) bekezdése értelmében a tag halála esetén örököse – szemben az üzletrésznek a Ptk. 168. § (2) bekezdésében szabályozott ügyleti úton való megszerzésével – nem köteles a szerzés tényét az adatok tagjegyzéken való átvezetése érdekében bejelenteni az ügyvezetőnek, hanem kérheti a tagjegyzékbe v...
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy).
A választ a végrehajtási törvény adja meg.
A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésér...
A cég alapítását követően a vállalkozások életében számos olyan helyzet adódhat, amikor szükség van cégadatváltozások bejegyzésére. Ezek a változások lehetnek például a cég nevének, címének vagy főtevékenységi körének módosítása vagy a jegyzet tőke felemelése, leszállítása vagy akár a cég törlése.
A cégnyilvántartás a cégadatok kapcsán tartalmazza a változás bekövetkeztének időpontját. Az adatváltozásnál eltérhet, hogy az mikor lép hatályba (mikortól érvényes) és ténylegesen mikor jegyzi b...
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényt módosító, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény rendelkezései a cégjogban egy új jogi lehetőséget hoztak létre a cégek átalakulása kapcsán.
Az átalakulás ezen új jogintézményének szabályai kapcsán a Polgári törvénykönyv (Ptk.), a Cégtörvény (Ctv.), és a Számviteli törvény (Sztv.) rendelkezései is megfelelően változtak...
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja.
A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a do...