A magyar jogi nyelvezetben is meghonosodott és gyakran használt „merger and acquisition” kifejezés magyar megfelelőjeként a vállalatfelvásárlások jogát szokás használni. A fúzióknak is nevezett tranzakciók számos ügylettípust foglalnak magukban. Alapvető elhatárolási szempont lehet, hogy „share deal” vagy „asset deal” jellegű ügylet megkötésében állapodnak meg az érintett felek. A „share deal” jellegű tranzakciók során az egyik vállalkozás a másikat bekebelezi vagy felette – közvetve vagy köz...
Kategória: Cégjog
Bár a jogszabályi változásoknak már idén januártól meg kell felelni, a nyilvánosságban viszonylag kis publicitást kaptak a szociális szövetkezetek működését érintő új követelmények.
Ez nyilván jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezeti szcéna valahol félúton helyezkedik el a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek világa között, de hazánkban így is nagyon sok olyan szociális szövetkezet működik, amelyeket érintettek a jogszabályi módosulások, azonban azoknak – tapasztalataink s...
Manapság gyakran vetődik fel a kérdés ügyfeleink körében, hogy milyen „olcsó” vállalkozási formában kezdjék el jövedelemszerzésre irányuló üzleti terveiket megvalósítani. Ennek kapcsán szeretnénk tisztázni az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kapcsolatát. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint természetes személy Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként is végezhet. Az egyéni vállalkozói tevékeny...
Általánosságban elmondható, hogy a jogi személy ügyvezetését a jogi személy tagjai, illetve alapítói ellenőrzik annak tükrében, hogy a cég érdekeinek és céljainak szem előtt tartásával végzik-e a tevékenységüket. Ugyanakkor felmerülhet olyan eset is, amikor a tagok létszáma, a cég tevékenységében való érdekeltség alacsony hányada vagy az egyéb szükséges információk hiánya miatt a tagok és az alapítók nem alkalmasak a cég ellenőrzésének közvetlen gyakorlására. Ebben az esetben a Polgári Törvén...
Ha arról értesül, hogy a cége kényszertörlési eljárás alatt áll, akkor rossz hírünk van: a cégbíróság az eljárás befejeztével a cégét törli, Önt pedig 5 évre eltilthatja a tevékenységtől, és a tetejébe még a cég tartozásaiért a személyes vagyonával is felelhet. De hogyan juthatunk el egy ilyen csúf befejezéshez? Kezdjük a legelején!
A kényszertörlési eljárást alapvetően két esetben rendeli el a bíróság. Amennyiben valamilyen cégjogi kötelezettségének a társaság nem tesz eleget, és a törvén...
Elég gyakran találkozunk praxisunk során olyan cégekkel, amelyek többségi tulajdonban állnak. Nyilván a hatékonyság és a termelékenység érdekében feltételezzük a tagok egymással, illetve az adott társasággal való szoros együttműködését, valamint azt, hogy egyik tag sem veszélyezteti a lefektetett célokat. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való kizárása. Mit lehet tenni egy ilyen taggal szem...
Családi vállalkozások, kis- és középvállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a társaság többségi tulajdonosa, esetleg egyedüli tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését is, így váratlan halála bekövetkeztével a társaság működésképtelenné válik.
Ebben a váratlan esetben a társaság többi tagja általában azt a helytelen megoldást választja, hogy a taggyűlést összehívva – az örökösök bevonásával – gyorsan megpróbál új ügyvezetőt választani, azonban a cégbíróságtól a következő tartalmú...
Boldog ember az, akinek annyi egyeurósa van, ahány alkalommal felfüggesztett adószámmal rendelkező gazdasági társasággal találkoztunk cégellenőrzéseink során. Ennek azonban január 1-jétől hivatalosan is vége!
Csak a rend kedvéért említem meg, hogy az adószám felfüggesztésének szankciójával járt egyebek mellett az is, ha a NAV egy cég székhelyén végzett helyszíni eljárás során tudomást szerzett arról, hogy a cég nem található a székhelyén.
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új szabályo...