2021. július 1. napjával változtak a Polgári Törvénykönyv rendelkezései: nem szűnnek meg „automatikusan” közkereseti társaságok, ha tagjaik száma egy főre csökken, illetve betéti társaságok, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését.  A Polgári Törvénykönyv korábbi szabályozása meglehetősen szigorú volt: amenny...
2021. június 25. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény és a Ptké. módosításáról szóló 2021. évi XCVI. törvény. A Ptk. módosításai sávosan léptek, illetve lépnek hatályba (2021. július 1., 2022. január 1. és 2023. július 1.), míg a Ptké.-t érintő változások 2021. június 26. napján léptek hatályba. Az alábbiakban a fontosabb módosításokat ismertetjük a gazdasági társaságok általános szabályai, illetve a személyegyesítő és a korlátolt fe...
Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...
A végelszámolási eljárás ‒ a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben ‒ nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének egyik sajátos esete. A végelszámolás célja a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a cégvagyonnal történő elszámolás. A végelszámoláshoz különféle bírósági peres és nemperes eljárások kapcsolódhatnak, amelyekre a Pp. rendelkezései alkalmazandók. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. Nem határozható e...
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...
Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...
Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlá...
Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé. Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...