Kategória: Cégjog
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...
Nem minden vállalkozás van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha felfedezi, hogy termékét vagy szolgáltatását valaki „leutánozta”. Nem szükséges ugyanis feltétlenül megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást versenyjogi eszközökkel megvédhessünk a minket utánzó cégektől.
Jelen cikkünkben az úgynevezett jellegbitorlás jogintézményét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot ismertetjük közérthetően.
A jellegbitorlás tényállása
A tisztességtelen piac...
A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...
A biztosító társaságok működése és a biztosításközvetítőik eljárása egy speciális, részletszabályokban gazdag területét fedi le a magyar jogrendszernek. A részletszabályok okán gyakran merül fel kérdés az alkuszok működésével összefüggésben. Ki az alkusz, pontosan mi az a független biztosításközvetítő?
A jelen cikkben néhány alapfogalmak értelmezését követően, a független biztosításközvetítőket érintő együttműködési szabályokat járjuk körül.
Függő és független biztosításközvetítők
A ...
Egy korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) tekintetében mely esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk azt az esetet, amikor egy társaságnak ugyan nem kötelező létrehoznia felügyelőbizottságot, de ennek ellenére mégis szeretne, csak úgy, önkéntesen.
Milyen szabályokat kell betartania a társaságnak ebben az esetben? Vannak-e egyáltalán köt...
Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk soron következő részében a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben szabályozott közraktári jegyet, azaz az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely dologra vonatkozó tulajdonjogot testesít meg.
A közraktározás olyan tevékenység, amely magában foglalja – a pénz és az értékpapír kivételével – bármilyen forgalomképes ingó dolognak (árunak) a közraktári szerződés alapján történő tárolását és őrzését, a közraktári jegy kibocsátását, val...
Talán érdemes már az elején tisztázni, hogy a felügyelőbizottság a jogi személyek tulajdonosi ellenőrzésének egyik legfőbb eszköze. A tulajdonosok felügyelőbizottság létrehozásával ellenőrizhetik a jogi személy törvényes és gazdaságos működését, így legfőképpen az ügyvezetés ténykedéseit. Azaz a tulajdonosok a felügyelőbizottságon keresztül tarthatják szemmel legkézenfekvőbben az ügyvezetést.
Mivel a felügyelőbizottság létrehozása elsősorban a tulajdonosok érdekeit szolgálja – hiszen a jo...
Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk következő részében a részvényt, az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely tagsági jogot testesít meg. Az egyediség oka, hogy a Ptk. kizárja a részvénytársaságon kívül más társasági formában fennálló tagsági jogról az értékpapír kibocsátásának lehetőségét.
A részvény tehát a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvénytársaság pedig olyan gaz...