A koronavírus-válság alatt, mivel alapesetben a tagok személyesen nem találkozhatnak, a mérleg elfogadása és más taggyűlési határozatok születhetnek elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (videókonferencia) tartott ülésen is. De melyek is a legfontosabb előírások a koronavírus vészhelyzet idején megtartandó videókonferenciás taggyűlés kapcsán? A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) számos részletszabályt is rögzít. A taggyűlés videókonferencia formájában akk...
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel már több intézkedést foganatosított a kormány. Most egy újabb olyan csomag látott napvilágot, ami segítheti a gazdaság szereplőinek túlélését. Egy korábbi blogcikkben (Vészhelyzetben meghiúsul az éves beszámoló elfogadása? Az ülés tartása nélküli döntéshozatal néhány lényeges szabálya) már foglalkoztunk az éves beszámoló elfogadásának alternatív lehetőségeivel. A most ismertetendő előírások részben ezt a témakört is érintik,...
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel megnőtt a jelentősége a személyes találkozások száma csökkentésének és az elektronikus kapcsolattartás különböző formáinak. Mivel közeledik az éves beszámolók közzétételének a határideje, érdemes áttekinteni ennek társasági jogi vonatkozásait. A legfőbb szerv döntéseit jellemzően személyes megjelenéssel együtt járó társasági eseményeken, taggyűlésen vagy közgyűlésen hozza, de a technikai fejlődés magával hozta az alternatív ...
A vállalkozások döntő többségének működésére a koronavírus regionális és magyarországi megjelenése szinte azonnali és nagymértékű hatással van. Az alábbiakban olyan kulcsfontosságú területeket gyűjtöttünk össze az operatív működését érintően, amelyeket minden cégvezetésnek érdemes átgondolnia, és szükség esetén stratégiát alkotnia. Munkavállalók Az első és talán legfontosabb kérdéskör a munkavállalókat érinti: egyrészt a munkáltatónak biztosítania kell az egészséges és biztonságos mun...
A tőkepiac alapvető pénzügyi eszközének tekinthető értékpapírok jogi szabályozása biztosítja az értékpapír-forgalom biztonságát és egyúttal az értékpapírok likviditását, egyrészt az értékpapírokat érintő alaki legitimációs hatással, másrészt a kifogáskorlátozás jogintézményével, harmadrészt pedig az értékpapírok átruházására irányuló szabályozással. Az alaki legitimációs hatás alapvető lényege, hogy aki az adott értékpapírral rendelkezik, az az értékpapír által megtestesített jogot gyakoro...
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kibocsátásával az állampapírok hangsúlyos szerepet kapnak manapság a médiában, de gyakran felröppenek különféle vállalati részvényekkel, befektetési jegyekkel, kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos hírek is. Mindezeket gyűjtőnéven értékpapírnak nevezzük, amely fogalmat jelen cikkünkben közérthető formában ismertetünk. Az értékpapír fogalmát a Ptk. 6:565. § (1) bekezdése határozza meg: az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként va...
Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően. A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...
A jogban számos olyan fogalommal lehet találkozni, amely a hétköznapi jelentéstől merőben eltér, de nem ritka a meglepő vagy éppen értelmetlennek tűnő kifejezés használata sem. Jelen cikkünkben az egyik ilyen, látszólag ellentmondó fogalommal meghatározott jogintézményre vonatkozó speciális szabályokat vesszük górcső alá. Főszabály szerint a gazdasági társaságok társas vállalkozások, azonban a törvény lehetőséget biztosít korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében az egyed...