Az előző cikkünkben a cégnevek felépítését ismertettük, most pedig sorra vesszük a Ctv. legfontosabb szabályait a cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság elve mentén. A cégvalódiság követelményének akkor felel meg az elnevezés, ha nem megtévesztő vagy félrevezető. Így például csak olyan tevékenység szerepelhet a cég nevében, amelyet ténylegesen végez is; pl. a bank szót csak az a cég szerepeltetheti a nevében, amelyik a Hpt. szerinti feltételeket teljesíti, és felügyeleti eng...
Számos alkalommal merül fel ügyfeleink körében az a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyek során eltiltásra kerülhetnek a cégvezetéstől, illetve a gazdasági társaságban betöltött tagi minőségüktől. A kérdés megválaszolása érdekében a jelen cikkünkben foglaljuk össze röviden az eltiltásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az eltiltás jogintézményével a cégbíróság és az adóhatóság is élhet, de itt csak a cégbíróság által lebonyolított eljárásokra fókuszálunk. A gazdasági társaságo...
A vállalatfelvásárlásokat számos esetben pénzügyi és jogi átvilágítás (due diligence) előzi meg. Az adatvédelem elvárásainak megerősödésével, elsősorban az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) alkalmazása következtében az átvilágítások lebonyolításának módszerei, szabályai maguk is szükségszerűen változtak. A gazdasági társaságok adatvédelmi tevékenységének fókusza a GDPR kötelező alkalmazásának kezdő időpontját, azaz a 2018. május 25. napját követő érában is főként arra irán...
A cégalapítás során az egyik legelső kérdés, hogyan nevezzük el az induló vállalkozásunkat. A cégnév megválasztása során nemcsak azért kell körültekintően eljárni, hogy jól hangzó, marketing szempontból is előnyös cégnevet válasszunk, hanem azért is, hogy a választott elnevezés megfeleljen a jogszabályok által támasztott követelményeknek is. A névviseléshez való jog, illetve az ezt védő személyiségi jogvédelmi eszközök a jogi személyeket is ugyanúgy megilletik, mint a természetes személyek...
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) konkrét keretek között biztosít lehetőséget a cégeknek a törvényes működést illetően, amelyet – a jogszabálynak való megfelelés céljából – többféle eljárási szempontból felmerülő bírói kontroll kísér. Mi történik akkor, ha tagként nem értünk egyet a cég döntéseivel? Van-e lehetőségünk egy, már elfogadott határozatot megtámadni? Jelen cikkünkben a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálati eljárásá...
Egyéni vállalkozást könnyen, minimális induló tőkével, egyszerű elektronikus ügyintézéssel lehet indítani. Korábban, ha a vállalkozó már kinőtte az egyéni vállalkozását, és szeretett volna gazdasági társaságként továbbműködni, úgy két lépcsőben, előbb egyéni céget, majd korlátolt felelősségű társaságot alapíthatott. Arra nem volt lehetősége, hogy egyéni vállalkozását rögtön gazdasági társasággá alakítsa át. Ezt a hosszadalmas folyamatot egyszerűsítette le a jogalkotó egy nemrég elfogadott tör...
Tényleg.  A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:156. §-ban foglalt hatályos rendelekezés ellenére is, mely úgy szól, hogy „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.” Ez a normaszabály egybecseng a jelenleg hatályos Ptk. előtti időben a gazdasági társaságokról szóló törvény valóban tiltó szabályával, mely így megtévesztő. Csakhogy a normakörnyezet ma már merőben más és így a tartalom is. Nézzünk együtt utána! Bizonyára jártak már úgy, hogy a mindennapjaik során felmerült problémáj...
Az üzletág fogalmát az áfatörvény határozza meg: „vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására”. Üzletág-átruházás esetén a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő, áfatörvényben megállapított joghatások nem állnak be; azaz az ügylet mentes az általános forgalmi adó alól. Az üzletág-átruházás áfatörvényben meghatározott feltételeinek ismertetését mellőzve, a...