Reményeink szerint az „élőzések” korában élve már keveseknek okoz meglepetést annak ténye, hogy más személyekről kép- vagy videófelvételek készítése és különösen azok online közzététele az érintett hozzájárulása birtokában jogszerű. Kevésbé ismert, hogy bizonyos feltételek mellett nem csupán a személyek, hanem az épületek ábrázolása is engedélyhez kötött, amely különösen reklámfilmforgatás/-fotózás előkészítése előtt rendszerint visszatérő jogi problémakör.
Mindezek alapján, meglátásom sze...
Kategória: Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem
A kereskedelmi kommunikáció alapvető jellegzetessége az eltúlzó kifejezések használata, amelynek tényszerűségét, egyszersmind elfogadottságát a hatósági gyakorlat is visszatérően rögzíti. A túlzó kommunikációs elemek használata ugyanakkor nem korlátlan, hiszen hiába vannak a fogyasztók is tudatában annak, hogy a reklámszövegek előszeretettel szépítik a valóságot, ezek a kifejezések mégis befolyással bírnak a fogyasztói döntések meghozatalakor. Jelen cikkünkben a legegyszerűbben kommunikálható...
2024. január 1-jétől jelentősen erősödnek a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, egyszersmind az eljárást kezdeményező fogyasztók jogosultságai a bepanaszolt vállalkozásokkal szemben. Bár a békéltető testületi eljárás jelenleg is számos – jellemzően együttműködést igénylő – kötelezettséget ró a vállalkozások számára, az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény által bevezetett új szabályok deklaráltan azt célozzák, hogy meghatározot...
A témasorozatban készített első írásomban az ingyenesen elérhető promóciós nyereményjátékokra vonatkozó szabályokat, második cikkemben pedig a termékértékesítéssel egybekötött nyereményjátékok szabályait jártam körbe.
A témának ugyanakkor különös apropót ad a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (mint szerencsejáték-felügyeletként eljáró szerv) napokban közzétett közleménye, amely szerint 30 millió forintos bírsággal sújtottak egy magánszemélyt tiltott szerencsejáték lebonyolításá...
A témában született előző írásomban alapvetően azoknak a – szerencsejátéknak nem minősülő – promóciós játékoknak a jogszabályi követelményeit mutattam be, amelyek a nyereményjátékban való résztvevők számára nem járnak külön anyagi ráfordítással, ergo ingyenesen elérhetők. Abban az esetben viszont, ha valamilyen ellenérték jön a képbe, már alaposabban vizsgálandó, hogy nem minősül-e véletlenül a játékunk szerencsejátéknak: a jelen cikkemben ennek elhatárolásához igyekszem támpontokat nyújtani....
A digitális térben is töretlen népszerűségnek örvendenek a nyeremény lehetőségével kecsegtető marketingajánlatok, amelynek terén folyamatos innovációt mutatnak a hirdetők. A kreatív játékok megalkotásának folyamatában tapasztalataink szerint alkalomadtán felmerülnek olyan jogi kérdések, amelyek bizonytalanságban tartják a hirdetőket: minden nyereményjáték szerencsejáték-e, illetve kell-e közjegyző jelenléte a sorsolás lebonyolításához?
A téma aktualitását ezen a téren egy kedvező jogszabály-...
A vonatkozó törvény alapján a magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével – magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától.
Dr. Zalavári György ügyvéd ismerteti, hogy ez a követelmény teljesíthető úgy is, hogy – ugyanazon reklámban – az idege...
Karácsonyi meglepetésként 2022. december 27-ei hatállyal módosította a Kormány a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló, a vállalkozások által széles körben alkalmazott mintatájékoztatóját.
Minden olyan vállalkozás számára tehát, amely a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti mintatájékoztató alkalmazásával tesz eleget a vonatkozó közzétételi kötelezettségének, erősen javallott mielőbb frissíteni a kellékszavatossági jogra vonatkozó tájéko...