Kategória: Ingatlan
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 8. részt.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok (folytatása...)
Az előző heti cikkünkben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezésébe kezdtünk bele, ezen a héten ezt a fejezetet egészítjük ki az alábbi két témakörrel: a változás...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 7. részt.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok
Az eddigi bejegyzéseink során már több ízben is rögzítettük, hogy mit sem ér a sok papírgyártás, ha a végtermékek nem alkalmasak arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználásra kerüljenek, méghozzá e...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit.
Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 6. részt.
A tulajdonjog-átruházó szerződésekkel kapcsolatos követelmények
A társasházak relatív jogképessége kapcsán már rögzítettük, hogy bár a Tht.[1] biztosítja a közgyűlés, illetve pontosabban a társasházközösség számára, hogy „csak” minősített többséggel rendelkezzen a közös tu...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal az 5. részt.
A társasházi alapító okirat módosítása
Az előző fejezetekben áttekintettük, hogy a társasházi alapító okirat módosítására milyen körülmények között lehet sort keríteni, azaz, hogy ki és milyen döntési mechanizmusok mentén határozhat a változásról. A következőkben annak járunk ...
Egy ingatlan vásárlásakor számtalan részletre kell odafigyelni. S talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy mindenki elsősorban egy mindenféle tehertől és tartozástól mentes ingatlant szeretne venni. Az adott ingatlant terhelő jogok és követelések egy jelentős része viszonylag egyértelműen megismerhető a tulajdoni lap lekérésével és vizsgálatával. Na, igen ám, de mi a helyzet azokkal a követelésekkel és terhekkel, melyeket a tulajdoni lap nem tartalmaz? Ilyen tipikusan egy társasházi lakás e...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 4. részt.
A társasházi közgyűlésre vonatkozó szabályok
Joggal merülhet fel a kérdés az eddig olvasottak alapján, hogy ha a társasház létrehozása során az alapító okirat elfogadására az alapító tulajdonosok jogosultak, ami értelemszerűen az alapító okirat tulajdonosok általi aláírásával t...
Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a haszonélvezet alapítása után is keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Jelen cikk a legtipikusabb eseteket hivatott feldolgozni, példákkal tarkítva.
Korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy amennyiben valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant kíván megvásárolni, a tulajdonjog megszerzésén kívül a haszonélvezetről történő lemondás után szintén illetéket kell fizetnie. A fizetendő illeték a lemondás jogcímétől függ, ugyanis ell...