Kertes házzal rendelkező ingatlantulajdonosként magától értetődőnek tekintjük, hogy a kertünkben lévő fák esetleges eltávolításáról szabadon döntsünk. Hiszen az a miénk, a mi földünk, a mi fánk. Ha útban van, kivághatjuk. Nos, valóban? Erre keressük a választ. Alapvetően a fenti kijelentés kiindulópontként szolgálhat, azonban minden esetben rendkívül körültekintően kell vizsgálnunk és előzetesen feltérképeznünk, hogy van-e olyan helyi szabályozás, amely a fák kivágására vonatkozik. Meglepe...
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lév...
Történetünk negatív főhőse Társas Ági, aki a Szép Társasház (egyébként megválasztott, tehát valós) közös képviselője. Nevezett közös képviselő úgy gondolta, hogy rendkívül jó ötlet, ha a társasház képviseletében egy hitelintézettel különböző kölcsönszerződéseket köt, majd az így kapott összegekkel – fogalmazzunk így – kissé szabadabban bánik. Mivel az ilyen művelet a társasházi törvény rendelkezései szerint közgyűlési hatáskörbe tartozik (értsd: annak jóváhagyása, maga a felhatalmazás), az...
Számtalan olyan ingatlannal lehet találkozni kis hazánkban, melyek bár műszakilag egyértelműen megosztottak és önálló lakásokat vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségeket foglalnak magukba, mégsem öltenek társasházi vagy szövetkezeti ház formát, hanem azok a mindenkori tulajdonosok osztatlan közös tulajdonát képezik. Ha egy ilyen ingatlanra jelzálogjog, végrehajtási jog vagy szolgalmi jog kerül bejegyzésre, alappal merülhet fel a kérdés: az mégis kit terhel és mennyire kell félni tőle? ...
Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt. Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelynek szabályozása ...
A haszonélvezeti jogról már nagy valószínűséggel mindenki hallott, sőt akár érintett is valamilyen módon, éppen ezért érdemes tudni, hogy pontosan mit is jelent, mit is tartalmaz ez a jog. A haszonélvezeti jog jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot (pl. ingatlant) birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, hasznait szedheti. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a haszonélvezeti jog nagyon erős jog, gyakorlása esetén majdnem egyenértékű a tulajdonjoggal; attól tulajdonképpen egyetlen...
2018.november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetés...
Az ingatlanok adásvétele körében szinte mindennapos eset, hogy az eladó ingatlant banki kölcsön biztosítékát jelentő jelzálogjogi bejegyzés terheli. Értelemszerű, hogy az adásvételi ügylet bonyolítása során ezt a terhet valamikor törölni kell, hiszen a vevő tehermentes ingatlant kíván szerezni. Igen ám, de mikor? Ismerkedjünk meg először az ún. rangsor elvével a földhivatali gyakorlatban! Van maguknak a tulajdoni lapra bejegyzett jogoknak, tényeknek is egy rangsora, de van egy rangsora az ...