Elöljáróban szeretném leszögezni: az itt leírtakhoz képest számos másikat ki lehetne találni, más sorokkal, más számára fontosabbnak tartott jó tanácsokkal. A polgári jog területén igyekeztem a leghasznosabb tanácsokat összeszedni, amelyek megfogadása esetén minimalizálhatjuk jogi kockázatainkat.
1) Mindig minden szerződést, okiratot részletesen el kell olvasni, és kellően megfontolni, mielőtt aláírjuk!
Nem mentség, hogy nincs idő, hogy sürget az ügyintéző, vagy a szerződő partner és eg...
Kategória: Ingatlan
A végrehajtási törvény nemrég történt módosítása adósmentő csomagként robbant be a fogyasztók világába. Ezt megelőzően ugyanis egy-egy ingatlanhoz az árverések során nagyon könnyen – az ingatlan becsértékének 50-70%-án – lehetett hozzájutni. Az ingatlanértékesítés szabályainak módosítására így egyértelműen annak érdekében került sor, hogy a végrehajtási eljárás biztosítsa, hogy a lefoglalt ingatlanok minél magasabb áron kerüljenek értékesítésre, valamint a fennálló követelések is a lehető leg...
Nem ritka, hogy a jóérzésű, gondoskodó (és persze anyagilag biztos lábakon álló) szülők oly módon szeretnék egyengetni gyermekük jövőjét, hogy a javára ingatlant vásárolnak vagy ajándékoznak.
Joggal merül fel a kérdés, hogy kiskorút érintő ingatlanügyleteknél a gyámhatóságot mikor lehet kihagyni a buliból, és mely esetekben kötelező a gyámhatósági hozzájárulás beszerzése.
Elsőként fontos röviden tisztázni, hogy a törvény értelmében kiskorúnak azt a személyt kell tekinteni, aki a 18. éle...
Kevesen tudják, hogy az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérőnek lehetősége van arra, hogy a második sikertelen árverést követően „átvegye” az ingatlant az ingatlan becsértéke 50%-nak, lakóingatlan esetében a becsérték 70%-nak, illetve fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetében pedig a becsértéknek megfelelő átvételi ár ellenében.
A második árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és 15 napos hatá...
Többek között az Európai Unió által nyújtott előnyöknek köszönhetően ma már könnyen előfordulhat, hogy Magyarországon külföldi állampolgár szeretne ingatlantulajdont vásárolni – de mi van akkor, ha a vevő nem EU-s állampolgár, eladóként mivel kell számolni? Blogbejegyzésünkben a külföldi állampolgár magyarországi ingatlanszerzésének kérdéseit járjuk körbe.
Először is fontos tisztázni, hogy a mező- és erdőgazdasági földek külföldiek általi megszerzésére egész más szabályok vonatkoznak, ezér...
Nem szükséges különösebb jártasság az ingatlanügyletek körében annak érzékeléséhez, hogy a gyakorlatban a címben felvázolthoz képest komolyabb vételi szándék esetén kerül sor vételi jog alapítására, mégis ezzel a példával érzékeltethető legjobban ezen jogintézmény lényege: egyelőre állapodjunk meg a vétel feltételeiről, és ha elérkezettnek látom az időt, egy egyszerű nyilatkozattal megszerzem az ingatlanodat.
Figyelemmel arra, hogy a vételi megállapodás ingatlan tulajdonjogi viszonyait éri...
Sok, még a múlt század derekán épített társasház rendelkezik az alapítással egyidős alapító okirattal, amely azóta egyszer sem került módosításra. Mai szemmel nézve talán még mulatságos is olvasgatni a kissé régiesnek tetsző nyelvezettel bíró dokumentumokat, viszont amikor egy ilyen régi okiratban a társasházi lakások eladása esetére a többi lakástulajdonos javára kikötött elővásárlási joggal találkozunk, sok kérdés merülhet fel annak, mint szerződéssel alapított elővásárlási jognak az alkalm...
Fontos, mezőgazdasági célú haszonbérleti szerződéseket érintő kérdésben született döntés a napokban. Sokan vártak a döntésre, hiszen a bíróságok az Alkotmánybíróság döntéséig több esetben is felfüggesztették azokat a pereket, amelyek a hosszú távú haszonbérleti szerződések haszonbérleti díjának módosítására irányultak. A kérdéses döntésben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy nem ütközik-e az Alaptörvénybe az a jogszabályi rendelkezés, ami 2016. január 6. napja óta lehetővé teszi a haszonb...