A telekadó alanyával kapcsolatos bejegyzésem középpontjába a telki szolgalom került, ám a terjedelmi korlátok miatt adós maradtam ezen jogintézmény alaposabb ismertetésével. Nem feledvén a használati jogok bemutatása során tett ígéretem sem, elérkezettnek látom az időt a két elvarratlan szál összefonására, hogy megtudjuk, miként kerülnek a modern polgári jogviszonyokba uralkodók és szolgálók! A telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa valamilyen számára előnyős cél érdekébe...
Személyesen is többször tapasztaltam már azt a szituációt, amikor egy eladásra kínált, de haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a potenciális vevők erre irányuló aggályait azzal a kijelentéssel igyekezett elhárítani, miszerint ”a haszonélvező lemond erről a jogáról, majd az okiratszerkesztő ügyvéd elintézi azt is”. Gyakran figyelmen kívül marad ugyanakkor, hogy a haszonélvezeti jog ilyen jellegű, jogügylettel történő megszüntetéskor a példámban szereplő eladónak (akit az egyszerű...
Korábbi blogbejegyzésemben egy megtörtént esetet feldolgozva mutattam be, hogy gyönyörű látványtervek ide, elvi építési engedély oda, nem minden építési beruházás felel meg a CSOK igénybevételére vonatkozó feltételeknek. Több megkeresést is kaptam a bejegyzésemet követően az „új lakás” fogalmának értelmezése vonatkozásában, ugyanis a szóban forgó rendelkezés jelentős fejtörést tud okozni. A CSOK igénybevételét a kormány az új és a használt lakások vonatkozásában külön rendeletben rendezte....
A haszonélvező önkényesen lecserélte a lakásom zárját! Volt hozzá joga? Nem is gondolnánk, hogy egy ingatlanon alapított haszonélvezet milyen kellemetlen helyzetet tud teremteni. Amikor egyre inkább elmérgesedik a lakástulajdonos-haszonélvező közötti viszony, gyakran előfordul, hogy a haszonélvező egyszerűen lecseréli az ajtózárat, amire válaszul a felpaprikázott tulajdonos kilakoltatással vagy a haszonélvezet megszüntetésével fenyegetőzik. De vajon a haszonélvezőnek joga van-e ahhoz, h...
Az adásvételi szerződésekkel kapcsolatosan számos olyan kifejezést használunk, amely a köznyelvben egymás szinonimáiként is szolgálnak, azonban a jogi környezetben mindegyikük mást és mást jelent. Lakásvásárlás előtt különösen jól jön, ha tisztában vagyunk az alapvető jelentésekkel, ugyanis mindegyik terminus technicus külön-külön jelentőséggel bír; ezek összekeverése komoly gondot is okozhat. Az alábbi általánosított szerződéskötési folyamaton keresztül könnyen be lehet azonosítani az egyes ...
Azzal bizonyára a legtöbben tisztában vannak, hogy új építésű lakás vásárlása esetében a kivitelezőt kötelező jótállás, vagy más szóval garancia terheli. Ugyanakkor az, hogy mennyi a jótállási idő, és hogy a garancia pontosan mire is vonatkozik, már kevesek előtt ismert, és ez alól sajnos maguk az eladók és a kivitelezők sem jelentenek kivételt. Ráadásul egyre gyakoribb, hogy az eladók a gyanútlan lakásvásárlókat nem tájékoztatják kellő alapossággal a garancia fennállásával kapcsolatban. A...
Ingatlan tulajdonjogát közvetett úton is meg lehet szerezni. Ha az ingatlan egy, egyébként más tevékenységet nem végző cég tulajdonában van, akkor annak tulajdonjogához a társaság megvásárlásával is hozzá lehet jutni. Gyakran találkozunk azzal a tévedéssel, hogy ez azért is előnyös, mert így biztosan nem kell vagyonszerzési illetéket vagy adót fizetni, és egy ilyen projektcéggel egyébként nincs is különösebb teendő. Most azt elemezzük, hogy egy ilyen társaság megvásárlása a gyakorlatban milye...
Annak ellenére, hogy a gyakorlatban nagy népszerűségnek örvend a készpénz befizetésével történő cégalapítás, fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a tagok nagy szabadságot élveznek a társaság törzstőkéjének rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. Új társaság alapításánál, illetve már működő társaság feltőkésítése esetén gyakran felmerül a kérdés: mit lehet apportálni? Apport tárgya a Polgári Törvénykönyv alapján dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog illetve adós...