A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől. Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alap...
Széles körben ismert, hogy 2021. január 1. napjától változott az újépítésű lakásokra vonatkozó áfa 27-ről 5 százalékra. Az áfa-csökkentés értelmében a 2021. január 1. után kiállított, lakásvásárlásra vonatkozó számla 5 százalékos kulccsal adózik majd. De mi a helyzet akkor, ha az adásvételi szerződést tavaly kötötte meg a vevő? Kevesebbet kell fizetni a lakásért? A válasz: nem mindegy, hogy mi van a szerződésben. Az adásvételi szerződésben két féle képen lehet feltüntetni a vételárat (a...
Az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását, az ingatlanközvetők által ellátható feladatok pontos leírását a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 2021. január 1. hatállyal módosította a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás alapján alkalmazandó normaszöveg szerint, az ingatlanközvetítő a tevékenységi...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára. A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A jogalanyiság azonban korlátozott, cs...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Sorozatunk előző, harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályait, technikai részleteit vettük górcső alá. Cikksorozatunk negyedik, egyben utolsó részében az enge...
A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése. Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...
2021. január 1. napjával számos helyen változnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai, cikkünkben az egyik lényeges változással, illetve a lakóingatlanok vásárlásával kapcsolatos illetékszabályokkal foglalkozunk. Az újdonság: CSOK-al kapcsolatos mentesség 2021. január 1. napjától mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól lakás tulajdonjogának, lakás tulajdoni hányadának az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (...
Talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy a házastársaknak az egymás közti ajándékozása mentes az ajándékozási illeték alól. Na, igen ám, de hogyan alakul az illeték a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás esetében? Amennyiben a kedves Olvasó logikusan végiggondolja a fenti kérdést, úgy talán arra a következtetésre jut, hogy a bejegyzett élettársakat szintén megilleti a fenti illetékmentesség. És amennyiben a kedves Olvasó így gondolkodik, akkor azt kell, hogy mondjuk: igaza van. J...