Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint.
A környezetvédelmi törvény módosítása
A módosításba bekerült, miszerint a környezethasználat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat vé...
Gyakran találkozni családi házak udvarán fűvel vagy leginkább gazzal benőtt, kibelezett gépkocsikkal, karosszériákkal. Bár úgy tűnhet, ezek akár hasznos alkatrészek is lehetnek, a jogi szabályozás korántsem ilyen elnéző és egyszerű. Érdemes megnézni, hogy a jogalkotó milyen kötelezettségeket ró a gépjármű-tulajdonosokra, valamint a gyártókra.
A gépjármű tulajdonosa vagy birtokosa azt a gépjárművet, amelyet a forgalomból véglegesen ki szándékozik vonni, a gyártónak, forgalmazónak vagy bontóna...
Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy jelentős és indokolt törekvések vannak a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának hasznosítására vagy újrahasználatára. Ugyanakkor mindezek ellenére szembesülni kell a ténnyel: a teljes hasznosítás vagy újrahasználat nem valósulhat meg. A nem használható, hasznosítható hulladékot ezért ártalmatlanítani kell.
Csak a rend kedvéért idézzük az ártalmatlanítás fogalmát: ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet ab...
Alapvetésként rögzíthetjük, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek legfontosabb ismérve, hogy hatósági engedély hiányában nem végezhetők. Természetesen, mint minden főszabály esetében, itt is léteznek kivételek, de ezen kivételesetek is bizonyos korlátokon belül érvényesülnek. Jelen bejegyzésben a hulladék gyűjtésével kapcsolatos kivételeket és azok korlátait mutatjuk be.
A gyűjtés definíció szerint a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, ami ...
A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel.
Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges.
A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...
Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük.
A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás.
1. A pénzügyi biztosíték
A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...
Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk.
Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni.
A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...
A hulladékgazdálkodás piaci szereplői számára mindig lényeges, hogy ismerjék a tevékenységre vonatkozó eljárásjogi szabályokat, előírásokat. Mint oly sok más területen, itt is kiemelt fontosságú ezek betartása, alkalmazása, ezért érdemes röviden áttekinteni a módosításokat.
A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban
(i) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb 15 nap lehet,
(ii) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével – mely adók módjára behajtható köztartozás – a vég...