A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulla...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása.
Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánj...
Cikksorozatunk legutóbbi részében a hulladékbirtokosok megnövekedett kötelezettségeit tekintettük át. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is górcső alá venni, hogy miként módosultak – és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szigorodtak – a jogellenes hulladékelhelyezés jogkövetkezményei a jelenleg hatályos szabályozás szerint.
A hulladéktól továbbra is csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.
Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség ter...
A hulladékbirtokosnak, mint leginkább érintettnek, eddig is jelentős kötelezettségei voltak a birtokában lévő hulladékkal kapcsolatosan, de a módosított hulladéktörvény igyekszik ezeket tovább konkretizálni, pontosítani.
Új és fontos szabály – vélhetően az ingatlanokon belül felhalmozott hulladékok mennyiségének csökkentőse érdekében –, hogy természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, kétséget kizáróan az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási köz...
A hulladékképződés megelőzése mindig dedikált célja volt a hatályos szabályozásnak, a hulladéktörvény módosítása azonban ezt új alapokra helyezi. Azon túlmenően, hogy alapelvi szinten is kezeli a hulladékképződés megelőzését, egy külön fejezetet szentel az erre vonatkozó előírások és az azt szolgáló minimumkövetelmények ismertetésének.
A hulladékképződés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjét jelenti.
Ennek megelőzése a hatályos szabályozás alapján az alábbi minimumkövetelményekkel b...
Újabb fejezetéhez érkezett a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatása.
Korábbi, még a törvény módosítását megelőzően írt cikkeinkben már foglalkoztunk a hulladékstátusz megjelenésének problémájával, különös tekintettel a szennyezetlen talajra. Jelen írásunkban a hulladékstátusz megszűnésének új, fontosabb kritériumait ismertetjük.
A hulladékstátusz megszűnésének a feltételei érdemben nem változtak, a módosítás mégis több lényeges változást hozott. Míg korábban az újrafeldolgo...
Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük.
Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása.
További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy
további felhasználása biztosított legyen,
elő...
A hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunk következő részében – némileg kapcsolódva az alapelvekhez – a hulladékhierarchia érvényesítésével kapcsolatos új intézményeket, ösztönző rendszereket mutatjuk be.
A hulladékhierarchia meghatározása nem új keletű, hiszen a hulladéktörvény korábban is tartalmazta, a módosítás azonban gazdasági és egyéb olyan intézkedéseket társít hozzá, amelyek elősegítik annak alkalmazását, érvényre juttatását.
Tényleg csak a rend kedvéért isme...