A gyártót követően – a jelen cikkben – a hulladékgazdálkodás további fontos szereplőinek, a forgalmazóknak a felelősségével foglalkozunk.
Definíció szerint a forgalmazó az adott terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, vagyis jellemzően a gyártó és a végfelhasználó között helyezkedik el.
A forgalmazónak – pozíciójánál fogva – lehetősége van arra, hogy bizonyos kötelezettségeket a gyártótól átvállaljon.
Így a forgalmazó megállapodást köthe...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Korábbi, az egyes hulladékgazdálkodási tevékenyégségeket ismertető sorozatunkat követően most a hulladékgazdálkodás legfontosabb szereplőit mutatjuk be – elsőként a gyártót.
Definíció szerint a gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem hazánk területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.
A szabályozás – vélhetően éppen azért, mert a gyártói oldalon jelentősnek mondható a hulladékképződés – alap...
A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell.
A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet.
Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás.
A művele...
A hulladék hasznosítása nem kizárólag hulladékgazdálkodási tevékenységként, de célként és alapelvi szinten is megjelenik a hulladéktörvényben.
A hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítását ugyanis preambulumi szinten tartalmazza a jogszabály.
A lényeg az anyagában történő hasznosításon van, ami magában foglal bármilyen hasznosítási műveletet az energetikai hasznosítás kivételével.
Hasznosításnak minősül minden kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulla...
A hulladékgazdálkodási témájú blogcikksorozat harmadik részében egy különösen fontos tevékenységet, a hulladékszállítást ismertetjük.
A szállítás definíciója végtelenül egyszerű: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása.
Ebből következik, hogy ha a hulladék mozgatása telephelyen belül történik – még ha erre szállítójárművel is kerül sor –, az nem minősül hulladékszállításnak.
A korábbi cikkek alapján magától értetődő, hogy hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy ...
Folytatva az előző hulladékgazdálkodási témájú blogcikkben indított sorozatot, a jelen bejegyzésben további hulladékgazdálkodási tevékenységeket, a kereskedelmet és a közvetítést kívánjuk bemutatni.
Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelem és a közvetítés új fogalomként és tevékenységként került be a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénybe (a továbbiakban: Ht.).
Érdekes, hogy a Ht. nem a tevékenység, hanem a tevékenységet végzés oldaláról közelíti meg a vonatkozó fogalma...
Korábbi sorozatunkban a hulladékgazdálkodási szankciórendszer került bemutatásra, mostantól pedig néhány blogbejegyzésen keresztül az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységekről ejtünk néhány szót.
Az első bejegyzés témája a gyűjtés.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) a gyűjtés és az elkülönített gyűjtés fogalmát is tartalmazza.
A gyűjtés a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában f...
A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján.
A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.
Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha
visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
ugyanazon jogsértés...