Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg.
Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat.
...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Széles körben ismert és elterjedt törekvés a hulladékgazdálkodás terén, hogy elvárt és előírt a hulladékok minél professzionálisabb és szervezettebb elkülönített gyűjtése, közismert nevén a szelektív hulladékgyűjtés.
Ennek ellenére, vagy éppen ezért érdemes egy kicsit részletesebben ismertetni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozó lényeges előírásait, és a kapcsolódó fogalmakat.
Mi is valójában a szelektív gyűjtés – maradjunk most ennél a közkeletű el...
Amint azt egy korábbi blog bejegyzésben (Hulladékos kiskáté ingatlanhasználóknak) már beharangoztuk, a jelen bejegyzés tárgya az ingatlanhasználókra vonatozó lényegesebb felelősségi szabályok ismertetése lesz hulladékgazdálkodási szempontból.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) evidenciaként kezeli, hogy hulladéktól csak arra kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.
Ugyancsak alapvetés, hogy nem mentesül...
Egy korábbi blog-bejegyzésben foglalkoztunk a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) azon tervezett módosításával, mely szerint a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátására alvállalkozóként kizárólag nonprofit formában működő gazdasági társaságot bízhatna meg, felhívva a figyelmet a módosítás lehetséges veszélyeire is.
Nos, úgy tűnik, hogy a jogalkotó is szembesült a tervezett szabályozással kapcsolatos kérdőjelekkel, a módosítás hiányo...
Egy korábbi blog-bejegyzésben azzal a témával foglalkoztunk, hogy a hatóság a jelenlegi jogi környezetben milyen alapon és módon minősíti hulladéknak a jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet.
Nem állítom, hogy pusztán a cikk indította arra a jogalkotót, hogy a hatályos szabályozást felülvizsgálja, ugyanakkor tény, hogy egy olyan módosítási javaslat látott napvilágot a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozásában, a...
Egy korábbi bejegyzésben arról értekeztünk, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) régóta adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással a több hulladéktípust, így a mellékterméket illetően is.
Ha lehet, a jogalkotó még mostohábban bánik a termelési hulladékkal, mert míg a melléktermékre vonatkozóan a Hulladéktörvény legalább néhány főbb előírást tartalmaz, a termelési hulladékkal kapcsolatos rendelkezések ehhez képest még a felszínt is alig kapargatják, azt...
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) hazánk Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettsége teljesítése körében több olyan fogalmat bevezetett, illetve a törvényi szabályozás tárgyává tett, melyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) még nem szerepeltek.
Ennek ellenére a jogalkotó immár 5 éve adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással, fenntartva ezzel bizonyos mértékű jogbizonytalanságot az ágazat szereplői körében.
Ezen új fogalmak közül...
Hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy az inert hulladék olyan, mint Columbo felesége: mindenki beszél róla, de még senki sem látta.
Nos, a helyzet ennél azért jobb, csak a megfelelő helyen kell keresni a megfelelő terminus technicust.
Ha ugyanis a hulladéktörvényt, vagy a hulladékjegyzéket (http://hulladekok.hu) hívjuk segítségül, valóban nem találjuk benne az inert hulladék definícióját, így könnyen rávághatjuk, hogy olyan, hogy inert hulladék nem is létezik, csak így került be a közbe...