Az elévülés lényegében egy követelés érvényesíthetőségének megszűnése egy meghatározott idő elteltével. Ez az elévüléshez kapcsoló határidő akkor kezdődik, amikor az esedékessé vált, vagyis amikor ki kellett volna fizetni.
Alapesetben a követelések 5 év alatt évülnek el. Az általános ötéves elévülési időtől egyes jogviszonyokban már maga az alkalmazandó jogszabályok eltérő időtartamot határoznak meg.
Példaként hozható, hogy az adó megállapítására, követelésére vonatkozó jog annak az ese...
Kategória: Követeléskezelés
Praxisunk során gyakran szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy esedékes és egyébként nem vitatott tartozásuk ellenére még a fizetőképes vállalkozások sem feltétlenül hajlandóak rendezni restanciájukat az erre vonatkozó ügyvédi felszólítás alapján. Jelen cikkemben pontokba gyűjtve kívánok szempontokat felsorakoztatni annak alátámasztására, miért nem jó ötlet abban bízni, hogy pusztán egy blöff volt az ügyvédi felszólító levél.
1.Az ügyvédi közreműködés igénybevétele komoly szándékot feltéte...
Minden ügyvéd életében vannak olyan ügyek, amelyekre karrierje végén is emlékezni fog, annak komplexitása, szakmai egyedisége vagy éppen hihetetlen hosszú időtartama miatt. Egy ilyen ügy zárul le a napokban ügyvédi irodánkban, amelyben az igazságot kereső ügyfelünk 18 évig tartó pereskedés, végrehajtási eljárás befejezését követően juthat végre kamatostul a pénzéhez.
Az ügy 18 évvel ezelőtt egy kifizetetlen, nagyértékű számla okán kezdődött, amelyet egy épületet rendelésre felépítő ügyfelü...
Felszámolás alatt álló cégek esetén nem kelt különösebb meglepetést, ha cégtulajdonosként a két világháború között született, matuzsálemi korú idősek, netán Kiskunnekeresd alsón bejegyzett lakcímmel rendelkező kalandorok vagy a saját maguk is a felszámolás/kényszertörlés megkezdésének kegyelmi állapota előtt álló gazdasági társaságok szerepelnek a cégnyilvántartásban.
A jelenség magyarázataként talán kevésbé az szolgál, hogy a nevezett tulajdonosi körök kevésbé szerencsések az üzleti életb...
Meghatározott ingó kiadása
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Juhász Gábor | 2023.05.11 | Követeléskezelés
Meghatározott ingó dolog kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárás a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő. Jelen végrehajtási eljárásban a pénzkövetelés behajtása helyett meghatározott ingó vagyontárgy visszaszerzése a cél. Nézzük meg a bírósági végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) ingók kiadására vonatkozó atipikus rendelkezéseit.
Meghatározott ingó kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a végrehajtó a végrehajtható okiratot...
Nem mondtam ellent az FMH-nak, mégis perré alakult az eljárás. Hogyan lehetséges ez?
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2023.04.13 | Követeléskezelés
Előfordul olyan eset, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után nem fizeti meg a tartozását, noha tudja, hogy az jogos, éppen ezért ellentmondással sem él az erre nyitva álló 15 napos határidőn belül. Ezzel a célja kifejezetten az, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajtható legyen a fizetési meghagyás, tehát az abban követelt összeg végrehajtási eljárás keretében behajtható legyen tőle, mivel el szeretné kerülni a perré alakulást. Hiszen ha a fizetési meghagyásnak ellentmond, ...
A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Juhász Gábor | 2023.03.30 | Követeléskezelés
A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy a végrehajtási eljárás szünetelését és felfüggesztését összekeverik a végrehajtási eljárásban nem jártas személyek. Jelen írásomban a felfüggesztés és a szünetelés közötti lényeges különbségeket szeretném bemutatni.
Mind a két jogintézményt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. További közös vonás a szünetelésben és a felfüggesztésben, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó intézk...
Tájékoztatás kérése a végrehajtási ügyről
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Juhász Gábor | 2023.03.09 | Követeléskezelés
A végrehajtási eljárás során az eljárásban a felvilágosításra jogosult személyeknek, azaz a végrehajtást kérőnek, az adósnak és annak, aki jogi érdekét az ügyben igazolja, joga van a tájékoztatáskéréshez. A végrehajtó érdemi tájékoztatást kizárólag írásban ad. Ha telefonon szóbeli tájékoztatást kérünk a végrehajtótól, csak általános tájékoztatást kaphatunk.
A végrehajtói tájékoztatás jogszabályi hátterét a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet...