Kategória: Követeléskezelés
Hatályos szerződési jogunk alapján nincs kőbe vésve, hogy a szerződést kötő felek a szerződés teljesítéséig vagy annak más módon való megszűnéséig a kötelemben maradjanak. A szerződésben történő „személycserének” több módja is van, korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az engedményezés intézményével, most pedig a tartozásátvállalás legfontosabb szabályait tekintjük át.
Engedményezés
Az engedményezés kapcsán kifejtettük, hogy ebben az esetben a jogosult a kötelezettel szemben fennálló köv...
Annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárásban adósi oldalon szereplők gyakran nem érzékelik, az adósokat is megilletik olyan jogok, amelyek a követelés behajtásának módját jelentősen befolyásolhatják.
Arányosság és fokozatosság
Ennek a két alapelvnek a végrehajtás elejétől a végéig érvényesülnie kell, célja pedig annak biztosítása, hogy az adósokat ne érje aránytalan sérelem az eljárás során.
Először is fontos megemlíteni, hogy a végrehajtási cselekmények foganatosítását meg kell el...
A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ.
Mi a kezesség?
A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni...
Amennyiben egy ingatlant végrehajtási jog terhel, és a vevő nem akar a végrehajtási jog jogkövetkezményeivel számolni, akkor az ingatlant értelemszerűen annak tehermentesítésével szerzi meg.
Abban az esetben, amikor a vételár meghaladja a végrehajtási jog alapját képező követelést, valamint a végrehajtással összefüggő követeléseket, a tehermentesítés nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen az eladó, vagy a felek megegyezése alapján a vevő közvetlenül a végrehajtó felé teljesít, aki megk...
Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön.
Mikor behajthatatlan egy követelés?
A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja...
A köznyelvben gyakran használt garancia kifejezés hallatán általában a jótállás intézménye jut eszünkbe, mellyel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, most azonban a Polgári Törvénykönyvben fellelhető garanciát vesszük górcső alá.
Mi is az a garanciaszerződés?
A Ptk. meghatározása szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén köteles a jogosultna...
A zálogjoggal terhelt vagyontárgy elidegenítése megnehezíti a hitelezők számára a követelésük érvényesítését, ezt felismerve azonban a jogalkotás és a jogalkalmazás is újabb megoldásokat kínál a hitelezőket kijátszó adósok kijátszására.
A zálogjog mint biztosíték
A bankok a hitelezés során előszeretettel kérnek valamilyen biztosítékot a leendő adósoktól annak érdekében, hogy ezzel bebiztosítsák a kihelyezett hitelük megtérülését arra az esetre, ha az adós az esedékes tartozását nem fize...
Jelen cikkünkben a hazai adóvégrehajtásra vonatkozó jelenlegi szabályokat foglaljuk röviden össze, valamint ismertetünk pár fontosabb változást is a 2018. évi módosításokból.
A Nemzeti Adó- és Vámhatóság által kezdeményezett végrehajtási eljárásban elsődlegesen az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényre (a továbbiakban: Avt.) kell figyelemmel lenni.
2018-tól a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (a továbbiakban: NAV) már nem csupán az adóvégreh...