Egy felszámolás alá került cég vagyonában nemcsak kézzel fogható ingó vagy ingatlan vagyontárgy lehet. Számos esetben előfordul, hogy a társaság vagyonában különböző jogcímeken fennálló követelések is találhatók. A csődtörvény alapján a felszámoló kötelessége, hogy a felszámolási eljárás során az adós követeléseit behajtsa, igényeit érvényesítse és vagyontárgyait értékesítse. A behajtott összegek, illetve az értékesített vagyontárgyak ellenértéke a hitelezők között felosztásra kerül. Előfo...
Biztos sokan kerültek már olyan helyzetbe, amikor valamilyen szerződés alapján fizetendő összeget nem az követelte rajtuk, akivel szerződést kötöttek. A közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg olyan felhívások, melyek arra buzdítanak, hogy az ilyen és ehhez hasonló felszólításokat hagyják figyelmen kívül, egy fillért se fizessenek ezeknek a szélhámosoknak. Valóban ennyi lenne az egész? Nézzük, miről is van szó valójában! Mi is az az engedményezés? A Polgári Törvénykönyv lehetős...
Legtöbbünk számára ismerős szituáció az, amikor valamilyen tartozást meg kell fizetnünk a jogosult részére. Nem kell egyből valami „vad dologra” gondolni, egy banki kölcsön, egy autó törlesztőrészlete is ilyen tartozás lehet. De természetesen a kevésbé jó szájízű tartozások is ide tartoznak, mint például egy felmondott hitel, amit velünk szemben érvényesítenek vagy egy követeléskezelőnek átadott, netán eladott összeg stb. A pénzvisszafizetéssel (avagy a pénz megfizetésével) kapcsolatban az...
A hitelező, amennyiben az adós gazdasági társaság fizetésképtelen, felszámolási eljárást indíthat vele szemben, ahol a társaság vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, amelyek értékéből a hitelezők követelései részben vagy egészben megtérülhetnek. Bevett gyakorlat azonban, hogy ezzel egyidejűleg a kezessel szemben végrehajtási eljárást indítanak, ahol a végrehajtás szabályai szerint szintén megtérülhet a követelés. E gyakorlattal kapcsolatban gyakran merül fel a kezesek részéről a kifogás, misz...
A szerződés felmondásával az adós tartozása egy összegben válik esedékessé akkor is, ha korábban részletekben fizetett a hitelezőnek. Ennek ellenére mind a végrehajtási eljárás megindítása iránti eljárásban, mind a folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt lehetőség van részletfizetés igénybevételére, amelynek lehetőségéről azonban az adósok sok esetben nem tudnak. Jelen cikk a végrehajtás megindítását követően benyújtható, részletekben történő teljesítés iránti kérelmekre vonatkozó lehe...
Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem. Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye. A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...
Akik valamilyen oldalon – végrehajtást kérő vagy adós – már részt vettek végrehajtási eljárásban, tudják, hogy itt is megesik, hogy „porszem kerül a gépezetbe”, ami elég sok bosszúságot tud okozni az érintett félnek, érdemes ezért az elejétől a végéig nyomon követni az eljárást, az esetleges szabálytalanságok esetén pedig megtámadni a sérelmet okozó intézkedést. De milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a végrehajtási szabálytalanságok orvoslására? Maga a végrehajtási eljárásról szóló ...
Aki hitelezőként már részt vett felszámolásban, az előtt ismert tény, hogy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezőket a felszámoló a Csődtv. 57. §-a alapján különböző kategóriákba sorolja, amely meghatározza a gazdálkodó szervezet vagyonából történő kielégítés sorrendjét. Sajnos sokak számára az a bizonyos „f” kategória a legismertebb, mely az egyéb követelésekre vonatkozik, és ami önmagában nem túl biztató besorolás. A gyakorlatban ugyanis jellemzően a szerződéses partnerek vagy bes...