Mindannyian tudjuk, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Azonban, ha egyáltalán nem vesszük át a levelet, az visszaküldésre kerül a feladónak, „nem kereste” jelzéssel.
Mi történik ez után?
Sokszor találkozunk azzal a téves gondolattal és hivatkozással, hogy mivel nem vet...
Kategória: Követeléskezelés
Cikkünk első részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti.
Tisztáztuk, hogy a jogosult kielégítési jogának gyakorlása bírósági végrehajtás útján és azon k...
A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelentős változásokat hozott a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legfontosabb változásként említhető, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről.
A törvény 455. §-a taxatív módon felsorolja azon kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, újdonság azonban, hogy a felsorolás ne...
Hazánk szerződéses gyakorlatában igen jelentős szerephez jut manapság a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodása egy esetleges jogvitával kapcsolatban. A felek között kialakult jogviták megoldására elsődlegesen egyeztető tárgyalások, illetve azok sikertelensége esetén mediátor vagy közvetítő bevonásában szoktak megállapodni a felek. Ez a kikötés rendszerint a szerződések részévé válik, de sajnos ilyen formájában meglehetősen bizonytalan tartalommal és jelentős kockázatokkal is bír. Abban ...
A zálogjoggal legtöbben találkozunk életünk során, ha máskor nem is, akkor egy ingatlanvásárlás keretein belül, hiszen a vételár megfizetéséhez kölcsönt folyósító bank rendszerint jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon.
A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. dologi jogi könyvében találjuk meg, a korlátolt dologi jogok között elhelyezve. A törvény fő törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújtson a hitelező számára, ugyanakkor me...
Mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező személyek esetében egyre sűrűbben találkozunk olyan esetekkel, amikor a mozgáskorlátozott személy egyáltalán nem, vagy nem jó helyre teszi ki az igazolványát az autóba, megbüntetik, és utólag akarja a büntetést annulálni az igazolvány bemutatásával.
Sajnos azonban ez nem ilyen egyszerű, és az alábbiakat kell figyelembe venni.
A fővárosi parkolási rendelet akként szól, hogy a mozgáskorlátozott kedvezményt akkor kell alkalmazni, ha „a mozgásában ...
Ha ügyfelünknek követelése áll fenn egy másik személlyel vagy gazdasági társasággal szemben, elsődlegesen a felek közötti, peren kívüli egyezség létrehozása a fő cél. Amennyiben ez nem kivitelezhető, úgy jellemezően a követelés jogi úton történő érvényesítését javasoljuk, ha pénzügyileg gazdaságosnak tűnik. Ekkor általában az adós elleni fizetési meghagyás, polgári per, és ha az adós önkéntesen nem teljesít, a végrehajtási eljárás a követendő procedúra.
De ez nem mindig kivitelezhető. Léte...
Számtalanszor hallottunk már olyan, lemondó kézlegyintésekkel kísért kijelentéseket, hogy egy követelésre keresztet lehet vetni, az adós felszámolás alá került, a felszámoló pedig automatikusan a reménytelen „f” kategóriába sorolta a követelést.
Ha azonban a hitelező kis- és mikrovállalkozásnak minősül, nem teljesen reménytelen a helyzet.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) ugyanis, ha nem is a jelzálogjoggal biztosított követelések ...