Kategória: Közbeszerzés

Korábbi közbeszerzési tárgyú cikkeinkben – más-más aspektusból (pl. viszonyítási alapok, objektivitás követelménye) – már foglalkoztunk az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának témakörével. Jelen cikkünkben az árindokolás-kérés során érvényesülő korlátokkal, valamint az árindokolás kapcsán az érvénytelenné nyilvánítást meg nem alapozó egyes esetekkel foglalkozunk a Közbeszerzési Döntőbizottság D.145/2024. számú határozatának (a továbbiakban: Határozat) rövid elemzése révén. Megjegyezzük, hog...

2015. november 1-jétől az uniós szabályozással összhangban bevezetésre került Magyarországon az öntisztázás jogintézménye. Az öntisztázási eljárás célja annak megállapítása, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A Kbt. 188. § (2) bekezdése szerint a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni az alábbi három, konjunktív feltétel fennállás...

Jelen cikkünk célja a Kbt. 36. §-a szerint ugyanazon közbeszerzési eljárásban való kettős részvétel korlátainak rövid elemzése a dinamikus beszerzési rendszerek (DBR) vetületében. A Kbt. 36. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik r...

Jelen írásunkban a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek egyik releváns, gyakorlati szempontból is fontos aspektusával foglalkozunk. A Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) 177. § (1) bekezdése rögzíti azt az elvi szintű kiindulópontot, illetve főszabályt miszerint a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alap...

Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben egy sarkalatos kérdésről, a jogviták rendezésének módjáról számolunk be, ismertetve a törvényi rendelkezéseket és a törvényjavaslat előterjesztői indokolását is. Az állami építési beruházások kapcsán felmerült építészeti-műszaki jellegű viták elbírálására von...

Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogyan történik az állami magasépítési beruházások előrehaladásának nyomon követése. A Beruházási törvény szerint a beruházás teljes körű nyomon követése kétféle módon, egyrészt projekt nyomon követés, másrészt műszaki nyomon követés keretében, a...

Korábbi cikkünkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Beruházási törvény) meghatározott szereplőket, köztük említést tettünk a tervezőről mint az állami építési beruházások meghatározó szereplőjéről. Jelen cikkünkben részletesen is áttekintjük a tervező kiválasztásával és a tervezéssel kapcsolatos szabályokat. Mindenekelőtt rögzítjük, hogy az állami magasépítési beruházásokra mögöttes jogszabályként az ...

Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők. A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások ko...