Kategória: Közbeszerzés

Nem ismeretlenek számunkra az olyan szófordulatok, mint „a bontást követően derült csak ki”  vagy „a leszerelés után vált csak láthatóvá”, esetleg a „feltárás alapján volt csak észlelhető”. Számos közbeszerzési szerződés módosításának indoklásában találkozunk ezekkel a jól bejáratott kifejezésekkel. Vajon elegendő védelmet nyújtanak-e ezek a fordulatok az előre nem láthatósággal kapcsolatban, vajon feloldják-e a kellő gondosság tanúsításának és a megfelelő alapossággal való előkészítésnek a  ...

A veszélyhelyzet kihirdetése óta ügyfeleink részéről a megkötött szerződések teljesítésével és módosításával kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés. Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A következő hetekben számolni kell azzal, hogy a COVID-1...

Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás előkészítése során is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlen helyzetek megelőzése érdekében. A Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők kötelesek a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv összeállításával és a beszerzési prioritások felállításával egyidejűleg már bizonyára elkezdődtek ...

A hatályos Kbt. az iratbetekintési jog intézményét több aspektusból is korlátozás alá vonta, a legutolsó korlátozást a 2019. decemberi módosítás vezette be. Mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára ismert, hogy az iratbetekintési jog nem parttalan jogintézmény a közbeszerzési jogban. Egyrészt más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átolvasására, átvizsgálására már nem biztosít lehetőséget a Kbt., másrészt az üzleti titokká nyilvánított és el...

A Kbt. 2019. év végi módosításának eredményeként 2020. február 1. napjától változnak a szakemberekre vonatkozó eljárási szabályok. Az új szabályozás értelmében a felolvasólap és az önéletrajz közötti ellentmondás – eredménytelen felvilágosítást és hiánypótlást követően – az ajánlat érvénytelenségének a következményével járhat: „Kbt. 71. § (9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezd...

A szerződéskötést követően az ajánlatkérőt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, így a szerződésszegésre kiterjedően is közzétételi kötelezettség terheli. Az ajánlatkérőt terhelő adminisztratív jellegű közzétételi kötelezettségek nem szűnnek meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladásával. Természetesen a Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, azonban az ajánlatkérőt – részben az átláthatóság növelése, rés...

A verseny tisztaságának követelménye a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, egyúttal az eljárás valamennyi szereplője által érvényesítendő kritérium. A Kbt. alapelvi követelményként írja elő, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Jóllehet „a kereskedelmi élet kimeríthetetlen fantáziája napról napra vet fel újabb cselekményeket, amelyeket a tisztess...

A Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban született határozatai megerősítik, hogy közbeszerzési kötelezettség alól való mentesülés lehetőségével kecsegtető, a teljes ábécén átívelő kivételi szabályok alkalmazása különös körültekintést igényel az ajánlatkérők részéről. A Döntőbizottság D.364/6/2019. és D.365/6/2019. számú határozataiban megállapította, hogy az információbiztonság és a kibervédelem nem tartoznak az önkormányzat és a polgármesteri hivatal alapfeladatai körébe, nem képezik az e...