Jelen blogcikkünkben arra keressük a választ, hogy mit értünk a közbeszerzési jogban is elkövethető szabálytalanság alatt.
A kérdés hallatán sarokba szorítva érezheti magát bárki, hacsak nem vett részt már támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban, ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon.
A szabálytalansági eljárásról több blogcikkel is készülünk a Kedves Olvasók részére. Első bejegyzésünkben kísérletet teszünk a szabálytalansági eljárás legfontosabb fogalmainak és az eljárásrend...
Kategória: Közbeszerzés
Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben ...
Eljött az idő, ütött az óra. 2018. május 25-ével új fejezet nyílt az európai és ezáltal a hazai adatvédelem területén. A GDPR, azaz az Általános Adatvédelmi Rendelet immáron kötelezően alkalmazandó. Dióhéjban mit is jelent ez? Az adatkezelők és adatfeldolgozók jobb elszámoltathatóságát, több adminisztrációs kötelezettséget, erősebb érintetti jogosultságokat, továbbá a nemzeti adatvédelmi hatóságok hatáskörbeli megerősödését.
A GDPR-nak számos, a közbeszerzésekre is kiható vetülete van. A k...
A kapacitást (vagy erőforrást) nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége – amint arra korábbi blogbejegyzésünkben is utaltunk – hangsúlyos kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Ha ugyanis egy, az adott közbeszerzési szerződést elnyerni kívánó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező maga nem képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek, csak akkor lehet esélye a nyerésre, ha az alkalmasság igazolásához (és ideálisan a szerződés teljesítéséhez) megfelelő kapacitást nyújtó szerveze...
Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD vagy ESPD) a nyilatkozati elv érvényesítése céljából került bevezetésre az uniós – és ennek következményeként – a magyar közbeszerzési jogba, azzal a céllal, hogy csökkentse a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők adminisztrációs terheit, azáltal, hogy – fő szabály szerint – csak a nyerésközeli pozícióba jutó ajánlattevőkre korlátozza az alkalmasságra, valamint a kizáró okok hiányára vonatkozó igazolások be...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő, 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításairól már több posztunkban is hírt adtunk. A törvénymódosítás keretében alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatályba lépése kapcsán szüksé...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban.
Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...