Jelen bejegyzés keretein belül a közbeszerzések örökzöld témáját, a részekre bontás tilalmát tárgyaljuk, melynek az ad különös aktualitást, hogy a kérdéskör kapcsán a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei jogú Városok Szövetsége közös álláspontját tükröző Példatár került közzétételre a Közbeszerzési Hatóság honlapján.
Tekintettel arra, hogy a téma igen szerteágazó, illetve hogy a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2017. június 9-ei (2017. évi 95. ...
Kategória: Közbeszerzés
Az előző bejegyzésben végignéztük, hogy a közszférából származó támogatás mely esetekben teszi kötelezővé az egyébként az államtól, illetve az önkormányzatoktól függetlenül működő szervezetek számára a közbeszerzést.
Ebben a posztban pedig arról lesz szó, hogy mi a teendő akkor, ha megállapítottuk, hogy a kapott támogatás miatt közbeszerzési eljárás lefolytatására leszünk kötelesek.
Ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást bonyolíthassunk le, regisztrálni kell a szervezetünket a Közbeszerzési...
Az „off shore” cégek visszaszorítása a közbeszerzési eljárásokban is deklarált cél: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. évi törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdése a kizáró okok körében rögzíti azokat az esetköröket, amikor egy gazdasági szereplő erre a körülményre visszavezethetően kizárt a közbeszerzési eljárásokból.
A hivatkozott jogszabályhely szerint az „off shore” kategóriába tartozik – egyebek mellett – az a szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénz...
A közbeszerzési törvény szerint elsősorban az állami vagy önkormányzati szféra szervei, illetve az előbbiekhez kapcsolódó jogképes szervezetek kötelesek a beszerzéseiket közbeszerzés keretében bonyolítani.
Szűkebb körben ugyan, de előállhat olyan helyzet, amikor az államtól vagy az önkormányzatoktól független szervezetek, magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vagy akár egyéni vállalkozók, illetve őstermelők is kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Ebben a bejegyzésben a k...
A gyakorlat alapján van értelme a szakmai felelősségbiztosítás gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételként történő kikötésének a közbeszerzési eljárásokban? Mi ebben a kérdésben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja?
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) d) pontja alapján az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására szakmai felelősségbiztosítás fennállásának igazolását is kérheti az ajánlattevőktől.
Bár a 321/2015. (X. 30.) ...
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása és a 2005. december 31-e közti időszakban az áfatörvény olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelynek értelmében azon adózóknak, akik tevékenységüket részben állami támogatás segítségével látták el, az adólevonási joguk érvényesítése során arányosítást kellett alkalmazniuk. Az arányosítás során az adólevonási jog tehát oly mértékben korlátozódott, amilyen mértéket az állami támogatás a teljes bevételen belül képviselt. A közösségi héa-irányelv ...
Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán?
A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...
Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB!
A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypót...