A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a csalá...
Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság.
A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő.
A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...
A hegyközségekről másodjára – Borjog IV.
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.06.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el.
Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre.
A hegyközségi szervezetrendszer
A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre.
A különélő szülőknek a közös szülői f...
A Magyar Állam öröklése
Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös?
Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse?
Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék.
A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....
A hegyközségekről – Borjog III.
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.05.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk.
Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk.
Mik azok a hegyközségek?
Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidék...
A közeli hozzátartozó hagyatéki hitelezői igényének érvényesítése az örökhagyó ápolása-gondozása miatt
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.05.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget.
A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki...