Amióta az internet hozzáférhető a szélesebb rétegek számára is, azóta létezik az internetes trollkodás, veszekedés és beszólogatás jelensége is. Ezt a tendenciát pedig csak megerősítette a social media térnyerése: mindenkinek van véleménye, senki nem rejti véka alá, de persze más véleményét már kevéssé szeretjük.
Néha egy-egy hevesebb vita (lehetőleg politikai témában, de a témák száma szinte végtelen) során a vérmesebbek hamar eljutnak a mindent vivő érveléshez: a másik kommentelőt, édesa...
Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
A földrajzi árujelzőkről – Borjog II.
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.03.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Előző cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Második cikkünkben arra keressük a választ, hogy mikor engedélyezett feltüntetni egy bor származási helyét, legyen az akár tokaji, szekszárdi vagy somlói. Borjogi cikksorozatunk következő témája tehát a földrajzi árujelzők kérdésköre.
1. A földrajzi árujelzők fogalma, funkciója
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó hazai (nemzeti) szintű szabályozás legfontosabb forrása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 19...
A perindítást megelőző egyezségi kísérletre történő idézés – különösen az egyszerűbb jogvitákban – gyors és költségkímélő vitarendezési fórumként szolgálhat a jogkereső állampolgároknak.
A Polgári Perrendtartás által rögzített eljárási szabályok lényege, hogy a jogvitával érintett fél a per megindítását megelőzően a perre egyébként is hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróságtól vagy törvényszéktől kérheti, hogy a másik felet a bíróság idézze meg egyezségi kísérletre.
Az el...
Köteles-e a gyermek eltartani szülőjét? – A rokontartás szabályai II.
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2021.03.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a rokontartásra való jogosultság feltételeit és a tartásra kötelezettekre irányadó sorrendiségi szabályokat, jelen cikkünkben pedig a tartásdíj meghatározásával és mértékével kapcsolatos gyakorlatot ismertetjük a szülőtartás körében.
A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alap...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a DAC6 előírásait, amelyet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: AKtv.) implementált a hazai jogalkotó.
A DAC6 által az adótervezésben közreműködőkre telepített jelentéstételi kötelezettségek rendkívül szigorúak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat érintően. Az adótervezésben közreműködő személyi kö...
A mintaper intézménye a közigazgatási perrendtartásban
Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2021.02.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) 2018. január 1-ei hatálybalépésével több újdonságot is bevezetett a közigazgatási pereskedésbe. Ezen újdonságok egyike a mintaper intézménye.
A mintaper jogintézményét a Kp. a tömeges perek kezelésére, a nagyszámú személyek részvételével zajló perek egyszerűbb vitele érdekében vezette be. A törvény értelmében, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e pere...
A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.
A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...
Új alapokon a hazai borjog
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.02.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti
16 év hosszú idő. Ennyi idő alatt gyerekeink (szinte) felnőnek, a fák megerősödnek, az újonnan telepített szőlőből készült borokat pedig leginkább csak emlékeinkben őrizzük. Ennyi idő után időszerű lehet egy törvényt is felülvizsgálni, esetleg újra cserélni, amint történt ez a hatályos bortörvénnyel is.
Kellett-e nekünk új törvény?
Az Országgyűlés tavaly év végén megalkotta a szőlészetről és borászatról szóló új törvényt, amely 2020. évi CLXIII. törvényként Magyarország új Bortörvény...