2020. július 1. napja óta Magyarországon is alkalmazandóak már a szóhasználatban „DAC6” néven megjelenő, az adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásra 2011/16/EU irányelv előírásai, amelyet a magyar jogalkotók az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: AKtv.) rendelkezéseinek részévé tettek. Kinek és milyen kötelezettséget is jelentenek ezek az új szabályok? Az adótervezés...
A szülői felügyelet egyik legfontosabb eleme, hogy a szülők a gyermek megélhetését és felnevelkedését biztosítsák, ennek érdekében a gyermeket ellássák, gondozzák. Noha a gyermektartás nem a szülői felügyeleti jog eleme, maga a tartási kötelezettség feltétlenül része a szülői felügyeletnek is, mint a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettség. A gyermek gondozása körében a gyermek egészségügyi ellátásáról is gondoskodni kell. Az i...
Gyermek megszületésekor természetesnek vehetjük, hogy a gyermek anyja az, aki a gyermeket megszülte, a gyermek apja pedig az, aki az anya házastársa, azonban ez nem minden esetben ennyire egyszerű. Több módja lehet ugyanis mind az anyai, mind az apai jogállás keletkezésének. Jelen cikkünkben az anyai és az apai jogállás keletkezésének módjait mutatjuk be. Az anyai jogállás keletkezése A gyermek anyja főszabály szerint az a nő, aki megszülte. Azonban abban az esetben, hogyha az anya s...
Ma reggel egy érdekes cikkre bukkantam egy népszerű internetes portálon, amiben a cikk írója a munkahelyi szexizmust boncolgatta egy szakember segítségével és arra a megállapításra jutott, hogy az egzisztenciális kiszolgáltatottság miatt sokszor kénytelenek a munkavállalók olyan kijelentéseket elviselni, amik számukra egyébként sértőek és lealacsonyítóak. A cikkben megszólaló szakértő szerint már a külsőre, a ruhára, vagy a frizurára tett „ártatlan” megjegyzés is alkalmas lehet arra, hogy más...
2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. Előző cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeltük ki. Folytatásként jelen cikkünkben a különös eljárásokra vonatkozó szabályokat foglaljuk össze. A Pp. különös eljárásokra vonatkozó módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők: Fizetési meghagyásos eljárásból perré alak...
A Ptk. a szerződés megerősítésének esetei között szabályozza mind a foglaló, mind a kötbér jogintézményét. A szerződés megerősítésének esetei mind valamely szerződésszegéshez kapcsolódnak és a kötelezett által önként vállalt többletszankciókat jelentenek. Fontos különbség más a szerződésszegés általános szabályai között szereplő és az egyes nevesített szerződésszegési esetekhez képest, hogy míg az általános szerződésszegéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (pl. szavatosság) a törvény erejéné...
Az ügyvédi munkadíj kapcsán a legfontosabb szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) tartalmazza. Az Ütv. szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg és költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és ...
2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. A Pp. módosítássáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a törvény egyes rendelkezései tekintetében a szabályozást finomítsák és a perjogi szabályokat egyszerűsítsék. Jelen cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeljük ki. A Pp. módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők: ...