A jegybanktörvény értelmében a Pénzügyi Békéltető Testület látja el a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között létrejött jogviszonyokból eredő azon vitás ügyeket rendezését, melyekben a fogyasztók bírósági eljáráson kívül akarják szolgáltatójukkal a jogvitáikat rendezni. Az eljárások a fogyasztók kérelmére indulnak, jellemzően valamilyen szolgáltatással összefüggő panasszal kapcsolatban, vagy méltányossági kérelem alapján. Az eljárás célja minden esetben egy egyezség létrehozása. Ennek ér...
A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján jelentek meg a Magyar Kormány foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akciótervei: a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatásáról (a továbbiakban: KFI Támogatás) és a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a támogatásáról (a továbbiakban: Csökkentett Munkaidős Támogatás). A Magyar Kormány által bevezetett KFI Támogatás és Csökkentett Munkaidős Támoga...
A Ptk. a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedele...
A Kormány 45/2020. Rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ehhez azonban nem kapcsolódott semmiféle kommentár, amely megkönnyítené az értelmezést. Sajátos volt az is, ahogyan a bíróságok értelmezték ezt. Némelyik a rendes ítélkezési szünet szabályait alkalmazta, míg voltak, amelyek csak elhalasztották a tárgyalást. 2020. március 31-én 15 órakor hatályba lépett ugyanakkor a Kormány 74/2020. Rendelete, mely többek között rendezte a rendkívüli ítélkezési szünettel és egyes eljárá...
A járvány okozta veszélyhelyzet fenekestül felforgatta mindennapjainkat, és ez alól nem jelentenek kivételt a szerződéses viszonyaink sem. A napról-napra változó (jogi) környezetben meghatározó jelentőséggel bírhat, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel és kellő időben megtegyük mindazon lépéseket, amelyekkel biztosítható a jogviszony vitamentes fenntartása vagy éppen a megszüntetése. Jelen cikkünkben egy-egy kérdés mentén foglaljuk össze a Polgári Törvénykönyv alapvető szerződéses ren...
2020.március 24-én hatályba lépett a Kormány járványügyi intézkedései keretében hozott, végrehajtással kapcsolatos intézkedésekről szóló rendelete, melynek célja, hogy a járvány megelőzését segítse, illetve következményeit elhárítsa. Cikkünkben a bírósági végrehajtást érintő korlátozásokat ismertetjük. Kézbesítés, ügyfélfogadás, részletfizetés A veszélyhelyzet fennállása alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor. Értelmezésünk szerint e rendelkezés nem a végrehajtás során keletkez...
A kapcsolattartás kötelező érvényű szabályait jogszabályok tartalmazzák. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügy...
Az új Ptk. semmisnek tekinti azon szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. Ezen törvényi tényállás tartalmát természetesen a bírói gyakorlat fogja kitölteni, de tekintettel arra, hogy az új jogszabály a korábbi Ptk.-val azonos módon határozza meg a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó kikötést, az eddigi bírói gyakorlat a jövőben is irányadó lehet. Ez alapján elmondható, hogy a szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, illetve a felek által elérni kívánt közö...