Biztos sokan emlékeznek még arra, hogy nem is olyan nagyon régen a banki utalásokat személyesen intéztük. Bementünk szépen nyitvatartási időben a bankfiókba, és a banki ügyintéző segített kitöltetni a papír alapú átutalási megbízást, amit mi szépen aláírtunk, a bank lepecsételte és indulhatott is az utalás. Ha olykor-olykor devizát kellett utalni, mindig számíthattunk a készséges banki dolgozókra, akik elmagyarázták, hogy mire figyeljünk. Azonban az elektronikus bankszámlák világában az ember...
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül az olyan felugró ablakok formájában közölt ajánlat, amely valótlanul azt sugallja a fogyasztó felé, hogy a termék kedvezményes áron csak korlátozott ideig érhető el. Konkrét ügyben egy vállalkozás webáruházában a vásárlói rendelések leadásakor egyedi ajánlatok jelentek meg a fogyasztók számára felugró ablakok formájában, azt sugallva, hogy a termékek az abban megjelölt kedvezményes vásárlói áron csak korlátozott ideig érhetőek el, az ajánla...
A továbbtanuló nagykorú gyermek a tartás szempontjából egyfajta köztes állapotban van. A törvény a kiskorúak tartásra való rászorultságát vélelmezi, amely vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után legfeljebb a gyermek 20. életévének betöltéséig fennáll, amennyiben a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat. Ezen 20. életév előtt tehát a gyermek a kiskorúakra vonatkozó tartási szabályok alapján is jogosult tartásra. Ezen esetkört leszámítva a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyerm...
Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi más módja is van annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Jelen cikksorozatunk I. részében a tulajdonszerzés különböző módozatainak egy részéről adunk számot. Tulajdonszerzés átruházással A legközismertebb tulajdonszerzési mód nem más, mint az átruházással történő tulajdonszerzés. Ebben ...
Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak.  Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja. Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...
Az alapítvány céljának „módosítása” Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul,...
A lassan két éve hatályban lévő új polgári perrendtartással, általánosságban véve, egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk (itt). A törvény szabályai a perkoncentráció elvét szem előtt tartva arra ösztönzik a feleket, hogy minél előbb adják elő valamennyi tényállítást, nyilatkozatot, bizonyítékot annak érdekében, hogy a per minél előbb befejeződhessen. Az elsőfokú eljárás két szakaszában, a perfelvételi szakban, illetve az érdemi szakban is egyaránt lehetőség van a kereset megváltoztatására, ...
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben. Így a kedves Olvasó már tisztában van a szerzői jogi védelem ún. területi és minőségi követelményével. Jelen cikkünkben pedig számba vesszük, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak, azaz nem részesülnek szerzői jogi véd...