Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya.
Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megk...
A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte.
Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben...
A 2016. évi LXXVII. törvény egészítette ki a biztosított követelés-átruházásáról (és megterheléséről) szóló Ptk. rendelkezéseket egy új bekezdéssel. Az újonnan beiktatott rendelkezés a biztosított követelés zálogjoggal való megterhelését, azaz alzálogjog alapítását szabályozza. [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés]
A Ptk. eredetileg az alzálogjogról csupán egyetlen rendelkezést tartalmazott, mégpedig a zálogjog érvényesítése kapcsán, és ez a rendelkezés magában foglalta az alzálogjog meghatározását ...
A Ptk. szerint semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozatuk még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes.
Ezek a kiskorú vagyona terhére tett jognyilatkozatok: az ajándékozás, az idege...
A témával foglalkozó harmadik bejegyzésben azt mutatjuk be, hogy milyen védelmi mechanizmusokat kíván alkalmazni a jogalkalmazó a bejelentőkkel szemben.
Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, és megnézni, mit fogalmaz meg a törvény alapját képező uniós rendelet ezzel kapcsolatosan:
„A visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nem...
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) személyi hatályával. A jelen bejegyzésben a rendszer működésével kapcsolatosan mutatjuk be a legfontosabb határidőket, valamint a szükséges intézkedéseket.
A bejelentő a bejelentést mind írásban, mind szóban megteheti. A szóbeli bejelentést telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján va...
2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni.
A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...
A rövid válasz: igen, ha van foglalkoztatottja, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagyis a törvény szerint foglalkoztatónak minősül.
A visszaélés-bejelentés védelmi rendszert a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve írja elő.
Egyes vállalkozásoknak már 2023. július 24. napjától belső visszaélés-beje...