A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése. A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki. Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a...
Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár...
Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük. A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekéb...
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a 2018. január 1. napján hatályba lépett, új polgári perrendtartásnak a házasság felbontására irányadó eljárási szabályairól. Jelen bejegyzésünkben a házasság felbontásához fűződő anyagi jogi normákat vizsgáljuk meg alaposabban. Ahogyan azt az előző cikkben is leírtuk, amennyiben a házastársak a bíróságtól kizárólag a házasság felbontását kérik, úgy a feleknek a peres eljárás során nem kell szükségszerűen a házastársi vagyon megosztásáról is rendelkezn...
Bizonyára mindnyájunkban élnek még emlékek azokról az időkről, amikor szüleink jártak el a nevünkben mint törvényes képviselők. Manapság is előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor nem tudunk személyesen eljárni a saját ügyünkben, ezért kénytelenek vagyunk más személyt igénybe venni abból a célból, hogy a nevünkben eljárva nyilatkozatot tegyen. Erre a Polgári Törvénykönyv teremti meg a lehetőséget, amely szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által me...
Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még „nincs veszve minden”. A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. Nézzük tehát, mily...
A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci H...
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy egy-egy nagyobb összegű nyeremény adóköteles jövedelemnek minősül. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ilyennek minősül az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény. Minden olyan nyeremény, amelyet a törvény nem nevesít, nem adóköteles. Ezek közül a törvény felsorol néhányat, például a jogszerűen szervezett és a szerencsejáték szervezéséről szóló...