Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
A biztosítás témakörével már több korábbi cikkünkben is foglalkoztunk. Most pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egy igen speciális, ám annál lényegesebb esetét vesszük górcső alá.
Képzeljük el az alábbi esetet!
Történt egyszer, hogy főhősünk, Rudolf hosszabb időre állandó használatba kapta a barátja tulajdonában lévő autót. Az egyszerűség kedvéért ez a barát Rudolfra bízta az autó üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi teendőt, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ...
Öröklési ügyekben gyakori kérdésként merül fel, és gyakran vitát szül, hogy az örökhagyó vajon mit is hagyott az örökösökre, milyen jogcímen illeti meg az örökösöket a hagyaték. A hagyatéki eljárások során gyakran kerülnek egymással konfliktusba az örökösök, ugyanis az örökhagyó által hagyott végrendelet nem feltétlenül differenciál világosan a végrendeleti és a törvényes örökösök között.
Ez nem elhanyagolható kérdés, mert – habár általánosságban elmondható, hogy a végrendeleti és a törvén...
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a jelen írásban kizárólag jogi aspektusai alapján tájékoztatom a nagyérdeműt egy érdekes kérdésről és jogelvi dilemmáról, semmiféle erkölcsi állásfoglalást nem kívánok tenni az ügyben. A cikk az 1/2019. (II. 13.) AB határozat rendelkezésein alapul.
Történeti tényállásunk szerint bizonyos személyek 2017. április 17-én a Budapest V. kerületi Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga színű festéket tartalmazó luftball...
Az új Ptk. rendszerében a követelés elévülését a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése abban az esetben szakítja meg, ha az ügyben a bíróság eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott.
A fenti szabály több kérdést is felvet, miszerint, milyen eljárás szakítja meg az elévülést, csupán a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás is, hiszen a fizetési meghagyás iránti kérelmet a közjegyző előtt kell előterjeszteni, és egyáltalán mikor kezdődik újra ...
Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben. A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni.
Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban...
Mindenkinek ismerős lehet a vis maior fogalma, több kontextusban lehet róla hallani. Jelen cikkünkben arra keresünk iránymutatást, hogy jogi értelemben mikor lehet releváns e fogalom, illetve mit is értünk alatta.
Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, sokszor hivatkozunk rá szerződéses vagy akár szerződésen kívüli kapcsolatokban is valamilyen kötelezettség, vagy akár felelősség alóli mentesülés körében. És valóban, a vis maior...
Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel.
A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...
Na, még mit nem! – gondolhatja a szerkesztőség, akitől a sérelmet szenvedett fél helyreigazító közlemény közzétételét kérte, miután magazinuk címlapján valótlan tényeket közöltek róla. A szerkesztőség aggodalma érthető, hiszen rendkívüli módon aláásná a lap tekintélyét, ha rögtön a címlapon azzal találkozna az olvasó, hogy „Elnézést kedves olvasóink, korábbi lapszámunkban valótlanságokat állítottunk X személyről”. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a sérelmet szenvedett személy tekintélyé...