Az ünnepek közeledtével a legtöbb elvált szülő között előforduló nézeteltérés a közös gyermek ünnepnapon való hollétéből adódik. A házasság felbontása során, amennyiben a házastársaknak közös gyermekük, gyermekeik vannak, a szülői felügyeleti jogot érintően is dönteniük szükséges. Abban az esetben, ha közös szülői felügyeletben állapodnak meg a felek, a törvény nem írja elő kötelező érvénnyel azt, hogy a kapcsolattartás részleteit is meghatározzák.  A kapcsolattartás szempontjából sarkalatos...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) szabályai szerint megismételt közgyűlést két esetben kell tartani. Erre főszabály szerint akkor kerül sor, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, mert azon a tulajdoni hányadok többsége nem képviselteti magát.  Másrészt akkor is sor kerülhet a megismételt közgyűlésre, ha a levezető elnök a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt berekeszti. Ez akkor történik, ha a megkezdésekor még határozatképes közgy...
Legyen szó bármilyen termékről vagy szolgáltatásról, a vállalkozásoknak már-már lételeme a reklámozás, hiszen az egyre növekvő termékek és szolgáltatások köréből egyre nehezebb kitűnni és a vásárlók, szolgálatást igénybe vevők figyelmét felkelteni. Ám nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel próbálják elérni, mivel könnyen egy a Gazdasági Versenyhivatal által kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárásban találhatják vállalkozásukat. Ezért az egyes vállalkozások reklámozása előtt elsősorban érd...
Egy peres eljárásban mindig kellemetlen, ha a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, de legalább ilyen kellemetlen az eljárás megszüntetése bármely olyan okból, amely a felperes szándékán kívül merül fel. Érdemes megnézni azokat az eseteket, amikor a bíróság egy közigazgatási perben megszünteti, vagy megszüntetheti az eljárást. Fontos a különbségtétel, mert a bíróság bizonyos esetekben a „megszünteti” fordulatot alkalmazza, vagyis a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, míg előfordul ol...
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján minden év július 15-e és augusztus 20-a, valamint december 24-e és január 1-je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.  A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve e...
Számos családban előfordulhat, hogy nem a vérszerinti szülő neveli fel a gyermeket, akit a külvilág felé úgy mutatnak be, hogy „ő a nevelt lányom/nevelt fiam”, ám ez a kifejezés csupán a köznyelvben él, a jog ebben az esetben máshogyan fogalmaz. A fenti eset akkor fordulhat elő, amikor például a gyermek vérszerinti szülei elváltak, az anya új házasságot köt, s a gyermeket a házastársa beleegyezésével a közös háztartásba hozza, ám ő később elhalálozik, és ekkor az anya új házastársának kötele...
A támogatott döntéshozatali eljárás hasznossága ellenére nem túl elterjedt, kevésbé ismert jogintézmény. Célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége kis mértékben csökkent, de nem szorulnak cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre. A jogintézmény egyfajta jogilag biztosított „mankó” a döntéshozatalban az érintett személy által meghatározott ügyekben, illetve egyes élethelyzetekben. Hasonlíthat a részleges gondnokság alá helyezéshez, d...
Ajándékozás esetén az ajándékozó valamely dolog tulajdonjogát ingyenesen átruházza a megajándékozottra azzal, hogy bizonyos körülmények esetén a Ptk. lehetőséget biztosít annak visszakövetelésére. Az ajándék visszakövetelésének egyik jogalapja, ha arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében van szüksége. Fontos, hogy csak a még meglévő ajándék követelhető vissza, és csak akkor, ha annak visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott akkor sem köteles ...