A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra.
A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője.
Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet...
Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2022.05.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben.
Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal.
Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó.
A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület.
A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...
Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására.
Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja:
a közigazgatási cselekményt megváltoztatja,
a közigazgatási cselekményt megsemmis...
A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel nemperes eljárásban
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.04.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig.
Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg
az elsőfokú eljárá...
Változások a Pénzügyi Békéltető Testület ügyintézési módjaiban
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2022.04.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Arról már korábban is írtunk, hogy ha a pénzügyi szolgáltatóval a fogyasztó vitás helyzetbe kerül, úgy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat segítségért, azzal az előfeltétellel, hogy előzetesen megkísérelte vitás ügyét rendezni a pénzügyi szolgáltatóval.
Idén januártól azonban változás történt a Pénzügyi Békéltető Testület előtt folytatható ügyintézési lehetőségekben, ugyanis megváltozott a digitális ügyintézés módja. Korábban egy alkalmazást kellett letölteni az elektronikus ügyintézé...
Módosul a szerződésünk egyik legfontosabb eleme, de nem szerződésmódosítás. Mi az?
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2022.03.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére.
Miről is szól ez a jogintézmény?
A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...
Túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltása
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.03.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető.
A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...