Minden bizonnyal Ön is szembesült már a kérdéssel, hogy hány nap betegszabadság illeti meg és mennyi lesz az annyi (a hónap végén).
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a „munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki” a munkáltató. Az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakkal ellentétben nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), i...
Kategória: Munkajog
A multinacionális cégeknél egyre inkább felmerül annak az igénye, hogy a munkabér euróban vagy más külföldi pénznemben kerüljön kifizetésre a munkavállalóknak. Nem ritka azonban az az eset sem, hogy maga a dolgozó kopogtat a főnökénél, és kéri, hogy a külföldi nyaralására tekintettel a következő havi munkabérét kivételesen ne forintban, hanem az úti cél szerinti ország fizetőeszközében fizessék ki neki.
Felmerül tehát a kérdés, hogy van-e arra (jogi) lehetőség, hogy a munkabér külföldi pén...
Egyesek szerint kifejezetten rombolja a munkahelyi légkört és bérfeszültséget okoz, ha a kollégák tudnak egymás fizetéséről. Szinte minden munkahelyen előfordult már, hogy a HR-es kikotyogta a nemrég felvett fiatal kolléga munkabérét. A pletyka ilyen esetben futótűzként szokott terjedni arról, hogy az új munkatárs magasabb fizetést kap, mint a vele egy szinten, de régebben dolgozó többi kolléga, és már ki is alakult a feszült légkör, a munkáltató meg a haját tépi.
A munkabérek nyilvánosság...
Szinte minden aktív korú, dolgozó embert érint a köznyelvben csak „túlóraként” elhíresült munkavállalói extra tehervállalás. Van, akit nagyobb, van, akit kisebb mértékben, de személy szerint még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy eddig valamennyi munkanapján haza tudott menni a munkaideje lejártát követően.
Kérdés, hogy az emberek tudják-e, hogy mi a túlóra munkajogi vetülete, maximalizált mértéke és anyagi következményei?
Kezdjük talán a terminológia pontosításá...
Az ember nem robot. Elképzelhető, hogy néhány évtized múlva eljutunk odáig, hogy a munkahelyek többségén gépek veszik át az emberek munkáját, amíg azonban ez nem történik meg, addig az ember kénytelen tolni a szekeret. Az ember pedig elfárad, pihenésre van szüksége, szükségletei vannak, amikre időt kell szakítania, nem csak hétvégén, hanem akkor is, ha dolgozik. Ezt kívánja a jog biztosítani a legrövidebb pihenőidővel, a munkaközi szünettel, amelyet a munkáltató köteles biztosítani a munkavál...
Sokaknak ismerős lehet az a kiszolgáltatott helyzet, amikor a munkáltató nem hajlandó határozatlan idejű munkaszerződést kötni a munkavállalóval, holott már több éve dolgozik a cégnél, és munkájának minőségét folyton bizonyítja. A munkavállaló ezzel folyamatosan bizonytalan helyzetben van, nem tudni, hogy a munkáltató újra meghosszabbítja-e a munkaviszonyát, vagy esetleg vállat rántva csak annyit mond a határozott idő lejáratakor: nem kell indokolnom, köszi az 5 évet, viszlát!
Ez azért jog...
Szinte mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon a munkaszerződést írásba kell foglalni. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy ez a munkáltató kötelezettsége, oly módon, hogy az írásba foglalt munkaszerződésből egy eredeti példányt át kell adnia a munkavállalónak.
Azt pedig még kevesebben, hogy a szóban létrejött munkaszerződés is érvényes lehet – de csakis egy esetben!
Ha a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül nem fordul munkaügyi bírósághoz, annak megállapítá...
A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése.
A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges.
A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...