Kategória: Munkajog
A munka világában egyre inkább előtérbe kerülnek azon atipikus foglalkoztatási formák, amelyek társadalmunk jelenlegi berendezkedéséhez, valamint a 21. századi ember életritmusához leginkább igazodnak. Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalóik hatékonyságát növelheti, ha a munkájukat home office vagy távmunka formájában végezhetik.
Munkajogi szempontból felmerülnek azonban különbségek a távmunka és a home office szabályozása között, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Jelen c...
Mai cikkünkben arra keressük a választ, hogy van-e jogszabályi alapja a fél napi szabadság gyakorlatának, ha pedig van, akkor pedig miként is rendelkezik erről a Munka Törvénykönyve (Mt.).
Mindenekelőtt két fontos kiindulópontot szeretnénk leszögezni. Elsőként egy régi (munkajogi) klasszikust idézve: „a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató – a munkavállaló meghallgatása után – adja ki”; így a munkáltatónak ez nemcsak joga, hanem felelőssége, kötelezettsége is. (Munka...
Számos felsőoktatásban részt vevő hallgató kezdi meg idén nyáron a kötelező szakmai gyakorlat teljesítését, annak érdekében, hogy – a kötelezettségek teljesítésén túl – szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen és munkakörben történő jövőbeni foglalkoztatásukat elősegítsék.
A szakmai gyakorlat teljesítése körében a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatható.
A hallgatói munkavégzésre ...
Manapság számos új – atipikus – konstrukció került bevezetésre a hagyományos munkaviszonyok mellett, ahol a munkavállaló esetlegesen nem teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződés keretében, csak egy munkáltató javára végzi a tevékenységét. Az atipikus foglalkoztatási formákban a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló nem egy, hanem kettő,vagy több munkáltatóval is létesíthet munkaviszonyt.
Számos esetben merülhet fel olyan igény, hogy egy munkavállalót több munkáltató i...
Az intenzív munkaerő-vándorlásból eredően hazai színtéren egyes szektorokban egyre nagyobb mértékű a külföldi, nem uniós állampolgárok munkaerejének igénybevétele, amelyhez többféle engedélyeztetési eljárás kapcsolódik. Az irányadó jogszabály alapján,[1] Magyarországon főszabály szerint kétféle eljárás útján (ún. összevont kérelmezési eljárás, és az ezen kívüli, munkavállalás céljából tartózkodási engedély kiadása iránti eljárás) van lehetőség szabályszerűen foglalkoztatni harmadik országbeli...
Hatályba lépett a Salátatörvény, pontosabb nevén az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, amely a tavaly életbe lépett új európai adatvédelmi szabályozás elvárásainak megfelelően módosított számos jogszabályt. Érintik a változások a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit is. Ezek közül foglaljuk most össze a legfontosabbakat.
A módosuló előírások szerint a m...
Gyakran hallani a munkáltató szájából a következő mondatot: „Ezt le fogom vonni a béredből!” A szomorú valóság az, hogy a legtöbb esetben, ha a munkáltatót kár éri, ezt a fenyegetését be is tartja. Valóban a munkavállalóval fizetteti meg a károkat, attól függetlenül, hogy azért nem, vagy nem feltétlenül a munkavállaló felelős.
Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a jogszabály alapján mikor és milyen mértékben felelős a munkavállaló a munkáltatónak okozott kárért. Cikksorozatunkban e...
Hogy néz ki egy átlagos munkavállaló reggeli rutinja? Felkel, elkészül, rohan, hogy elérje a buszt, villamost, metrót, vonatot stb., ahol az embertömegtől szinte levegőt is alig kapni, majd kellően felspannolt állapotban beér a munkahelyére és elkezd dolgozni. Nem lenne egyszerűbb a ház előtt beülni egy taxiba és az előbbi tortúra mellőzésével kényelmesen begurulni a munkahelyre? Dehogynem. És mindezt el tudjuk számoltatni a munkáltatóval? Aligha. De akkor milyen munkábajárási költségtérítésr...