Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2018.01.04 | Cégjog
Az Európai Unió tagállamaiban alapított és működő cégek előszeretettel keresnek új befektetési, gazdasági lehetőségeket, illetve olyan elegendő potenciállal rendelkező együttműködő partnert, amellyel szövetkezve új befektetési területet, megvalósítható projekteteket hozhatnak létre a hatékonyság és a (várható) profit jegyében. A gyakorlat azt mutatja, hogy a cégek igen nagyszámban leginkább külföldön, saját államhatáraikon kívül találják meg új üzlettársaikat. Az együttműködéshez és az egységes piacműködéshez azonban feltétlenül szükséges az, hogy a cégek adatai kölcsönösen megismerhetőek, átláthatóak legyenek.
Az Európai Unió ezért adta ki a kereskedelmi nyilvántartásokat, cégjegyzékek összekapcsolását rendező 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet („BRIS irányelv”), amelyben határidőt is szabtak a tagállamoknak a jogharmonizációs feladatok végrehajtására, így többek között a tagállamoknak biztosítaniuk kellett egymás nyilvántartásai között a szabad átjárhatóságot is.
Munkajogi és Polgári jogi Szerződés- és Iratmintatár
Szakkönyv + Pendrive
Az egyes cégnyilvántartásokban való keresés könnyebbsége, illetve a cégek hitelt érdemlő azonosíthatósága érdekében minden cég egyedi európai azonosítót (a továbbiakban: „EUID”) kapott. A BRIS irányelv szerint, az EUID leginkább a nyilvántartások közötti, a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő kommunikációra szolgál.
Ezzel a BRIS lehetővé kívánja tenni, hogy az uniós E-Justice honlapon keresztül a nemzeti nyilvántartásokban tárolt céginformációkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek, amely így javítani fogja a nyilvántartások közötti kommunikációt és könnyebb átjárhatóságot.
A cég európai egyedi azonosítója az alábbi, egymást követő elemekből áll össze: rövidített országkód (HU); a cégnyilvántartás azonosítója (OCCSZ); és a cég cégjegyzékszáma. Amennyiben a cég cégjegyzékszáma megváltozik, úgy az nem jár az EUID változásával is.
Így a cégek most már ötféle azonosító számmal rendelkeznek:
- Adószám,
- EU adószám,
- Cégjegyzékszám,
- Statisztikai számjel,
- Európai Egyedi Azonosító.
Az EUID lehetővé teszi a vállalatok és más tagállamokban nyitott fióktelepeik azonosítását is az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerben. A magyar cégek közül a jogszabály elsősorban a korlátolt felelősségű társaságokat, részvénytársaságokat, az európai részvénytársaságokat, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletét érinti, mivel a BRIS irányelv ezekre terjed ki.
A BRIS irányelvet átültető jogszabály hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló e cégek esetében, az EUID, a cégbíróság által, 2017. június 9. napján automatikus bírósági végzéssel került megállapításra e társasági formák EUID azonosítója és került bejegyzésre a cégjegyzékbe. Érdemes megjegyezni, hogy a bejegyzésről a cégbíróság összesített formában értesítette az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt is.
Kiemelendő, hogy az irányelvnek nem célja olyan adatbázis létrehozása, mely a cégekről érdemi információiról központi nyilvántartást tartalmaz. Az uniós norma azt várja el ugyanis a tagállamoktól, hogy a nyilvántartások egy közös uniós ponton keresztül egymás adataihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgáltassanak. A cégkeresés során egyelőre még nincsen mód arra, hogy költségtérítés ellenében az egyes dokumentumokat megvásároljuk (pl. létesítő okirat, éves beszámoló).
Amennyiben a cégével kapcsolatban Önnek is naprakész információkra, vagy problémáinak gyors és hatékony megoldására van szüksége, úgy keresse az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit bizalommal!
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.