Drága játék lehet a fakivágás

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2019.03.07 | Ingatlan

Kertes házzal rendelkező ingatlantulajdonosként magától értetődőnek tekintjük, hogy a kertünkben lévő fák esetleges eltávolításáról szabadon döntsünk. Hiszen az a miénk, a mi földünk, a mi fánk. Ha útban van, kivághatjuk. Nos, valóban? Erre keressük a választ.

Alapvetően a fenti kijelentés kiindulópontként szolgálhat, azonban minden esetben rendkívül körültekintően kell vizsgálnunk és előzetesen feltérképeznünk, hogy van-e olyan helyi szabályozás, amely a fák kivágására vonatkozik. Meglepetés, hogy lehet ilyet szabályozni? Pedig így van.

A környezetvédelmi törvény felhatalmazást ad a helyi önkormányzatok részére, akik ezen jogkörükben egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhatnak meg. Azaz, egy önkormányzati rendelet igenis szabályozhatja azt, hogy az adott önkormányzati területeken lévő fákat milyen módon és feltételekkel lehet kivágni. És ez a szabályozás nem csak a közterületi fákra vonatkozik – a félreértések elkerülése végett. Már csak azért sem, mert azt ugye senkinek nincs joga sem kivágni, sem „rongálni”.

Megjegyzendő, hogy az alacsonyabb szintű jogi normák mellett van egy kormányrendelet, amely a fás szárú növények védelméről szól [346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet], azonban ez leginkább közterületen lévő fákkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz, de találhatók benne rendelkezések magánterületen lévő növényekre is.

Térjünk vissza az önkormányzati rendeletekhez! Az Önkormányzatnak tehát joga van arra, hogy a fás szárú növények kivágását rendeletben korlátozza, a kivágás engedélyezését szabályozza és az engedély nélküli kivágás esetére szankciókat állapítson meg! Joga van arra, hogy engedély nélküli kivágás esetén, de akár engedély alapján történő kivágáskor is kötelező pénzbeli megváltást írjon elő, vagy az adott fás szárú növény pótlását rendelhesse el.

Ezeknek a rendelkezéseknek azonban meg kell felelni bizonyos törvényességi minimumnak. Ezen a ponton szeretnék utalni egy viszonylag friss kúriai döntésre, amely jogszabályellenesnek nyilvánította Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzata tárgyi témájú rendeletének bizonyos részeit.

Az önkormányzat ugyanis elég jelentős különbséget tett az engedéllyel kivágott fák pótlása vagy pénzbeli megváltása, illetve az engedély nélküli kivágások „szankciói” között. Engedélyezett fakivágás esetén ugyanis olyan törzsátmérőjű pótlást kell teljesíteni, mint ami ki lett vágva, és ennek volt egy egységára is szabályozva. Engedély nélküli kivágás esetén azonban 300%-os „visszatelepítés” volt előírva, magasabb kompenzációs árral és emellett még környezetvédelmi bírság is alkalmazásra kerülhetett.

A kúriai döntés kimondta, miszerint a nem közterületi ingatlanon engedéllyel vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Azonban a kompenzáció az engedély nélküli kivágás esetén sem tehető szankciós jellegűvé. A jogellenes cselekmény jogkövetkezménye a jogsértés súlyával arányban álló közigazgatási bírság kiszabása lehet.

Magyarul: ha engedély nélkül vágunk ki fát, akkor sor kerülhet emiatt egy „engedélyes” kivágáshoz képest plusz szankció, közigazgatási bírság kiszabására, de maga a kompenzációs érték, mint a jogellenes tevékenység reparálására szóló jogintézmény, akkor sem lehet „duplán” szankciós jellegű.

Természetszerűleg, ha egy kivágásra élet- és/vagy vagyonvédelem miatt kerül sor, úgy bármiféle engedélyről vagy szankcióról szó sem lehet.

Mielőtt tehát elővennénk a fejszét, netán a láncfűrészt, nézzük meg, hogy van-e helyi rendelet a témában, mit mond a rendelet, és ehhez képest járjunk el a jogi normáknak megfelelően.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.