Együttes megjelenés tilalmának érvényesülése a dinamikus beszerzési rendszerben

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2024.05.09 | Közbeszerzés

Jelen cikkünk célja a Kbt. 36. §-a szerint ugyanazon közbeszerzési eljárásban való kettős részvétel korlátainak rövid elemzése a dinamikus beszerzési rendszerek (DBR) vetületében.

A Kbt. 36. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.” [65. § (7) bekezdés]

A Dezső Attila szerkesztette Nagykommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez (továbbiakban: Nagykommentár) rögzíti azon álláspontot, miszerint a Kbt. 36. § (1) bekezdésében meghatározott konkrét tilalom – amely az ajánlattevő megjelenését tiltja más pozícióban – mellett változatlanul érvényesülnie kell a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott versenytisztasági követelménynek, melynek betartása és betartatása mind az ajánlatkérőket, mind a gazdasági szereplőket terheli. Így a Nagykommentár értelmezése szerint a jogsértés megállapítását erre tekintettel akár más pozíciókban történő megjelenés is megalapozhatja, ha az a konkrét tényállás bizonyítékai alapján megállapítható.

A Kbt. 36. § (2) bekezdése kimondja, hogy „Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.” A Kbt. a nevezett jogsértések észlelése, illetve alapos okkal való feltételezése esetén adatátadási jogosultságot teremt a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter számára a Gazdasági Versenyhivatal irányába az ellenőrzések révén rendelkezésre álló bármely adat tekintetében.

A Kbt. 36. §-ában rögzített korlátozás a DBR felállítását, és az abba való felvételt célzó, a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályai szerint lefolytatásra kerülő szakaszban nem érvényesül. Az együttes megjelenés tilalma DBR esetén ajánlattételi eljárásonként vizsgálandó, ahogyan azt a Közbeszerzési Hatóság is megerősíti a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2024 márciusában megjelent számában. A Hatóság válaszában hivatkozik a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács dinamikus beszerzési rendszerről szóló, 2022. február 10. napján megjelent útmutatójára, amely kimondja, hogy „A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az együttes megjelenés tilalma [Kbt. 36. § (1) bekezdés] ajánlattételi eljárásonként, részekre történő ajánlattétel lehetősége esetén részenként vizsgálandó.”

Tehát a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nem a teljes DBR-re kiterjedően, valamennyi, a DBR-be fölvett gazdasági szereplőre vonatkozóan kell a Kbt. 36. § (1) bekezdését vizsgálni, hanem csak az adott ajánlattételkor megjelenő ajánlattevők, illetve részajánlattételkor az adott rész tekintetében ajánlatot tevő gazdasági szereplők tekintetében.

Ezen értelmezésnek megfelelően tehát példának okáért nincs akadálya annak, hogy az egyik ajánlattevő alvállalkozóként vonja be azt a gazdasági szereplőt, aki az azonos DBR-be a részvételre jelentkezők közé szintén felvételre került, de a konkrét ajánlattételi szakaszban ajánlatot nem nyújtott be, tehát a konkrét ajánlattételi szakaszban ajánlattevőként nem jelent meg. Ebben az esetben nem érvényesülnek időbeli korlátok, azaz az alvállalkozóként való bevonásra sor kerülhet akár már az ajánlattételi szakaszban is.

Összetettebb a kérdés abban az esetben, ha olyan gazdasági szereplő alvállalkozóként való bevonásának igénye merül fel, aki az azonos DBR-be a részvételre jelentkezők közé szintén felvételre került, és a konkrét ajánlattételi szakaszban ajánlatot nyújtott be, tehát a konkrét ajánlattételi szakaszban ajánlattevőként jelent meg. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ajánlattevőként megjelent gazdasági szereplő alvállalkozóként való bevonására időbeli korlátok között és kizárólag akkor van lehetőség, ha ez a Kbt. alapelveit nem sérti.

A Közbeszerzési Hatóság hivatkozza a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának Közleményét is, amely akként rendelkezik, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárás lezárása, azaz a szerződés megkötéséről szóló hirdetmény közzététele után a szerződés teljesítésébe a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján olyan alvállalkozót von be, aki a közbeszerzési eljárásban maga is ajánlattevő volt, akkor a Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása fogalmilag kizárt, mivel annak egyik feltétele, hogy arra még a közbeszerzési eljárás során kerüljön sor, azonban az ilyen alvállalkozó bevonása a Kbt. szabályainak megkerülését, a Kbt. alapelveinek megsértését veti fel, és súlyosan veszélyezteti a szerződéshez adott esetben kapcsolódó uniós forrás felhasználhatóságát. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint is a Kbt. 2. §-ában meghatározott alapelvekbe ütközhet az ilyen helyzet.

Az ellenőrzési gyakorlatban érvényesített szempontok között emeli ki a Közlemény, hogy az ajánlatkérővel szemben az ellenőrzésnek különösen az az elvárása, hogy megítélje azt, hogy az eljárásban részt vett – nem nyertes – ajánlattevőnek a teljesítésbe alvállalkozóként történő bevonása a Kbt. alapelveinek megsértését megvalósítja-e (ilyen eset lehet például, ha bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő és a leendő alvállalkozó a közbeszerzési eljárás során megállapodott a későbbi, alvállalkozóként történő bevonásról, a teljesítés során való alvállalkozóként történő bevonás feltételeit a közbeszerzési eljárás során egyeztették), továbbá a törvénynek megfelelően kezelje pl. a Kbt. alapelveibe ütköző szerződés teljesítés kapcsán a Kbt. 141–142. §-aiban foglalt előírások és tilalmak betartását (különösen a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek alkalmazása); a vonatkozó kartelltilalmi előírások nyilvánvaló megsértésének észlelése (tehát egyértelmű bizonyítottság, megállapíthatóság) esetében, valamint – az ajánlatkérő rendelkezésére álló dokumentumokra, bizonyítékokra tekintettel – alapos okkal feltételezés esetén is tegyen jelzést az ajánlatkérő a GVH részére.

Az ajánlatkérőnek valamennyi, az adott közbeszerzési eljárás lefolytatása során, illetve a szerződés teljesítése alatt felmerült körülményt figyelembe véve, azokat logikai láncba fűzve szükséges megítélnie a kartelltilalmi előírások megsértésének a GVH felé történő jelzésére vonatkozó kötelezettség fennállását.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató, tehát az eljárás lezárásának időpontját megelőzően a Kbt. 36. § (1) bekezdés megsértésével bevont alvállalkozó a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségi ok és a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eredménytelenségi ok (lehet) az adott szerződés vonatkozásában, valamint felvetheti a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok fennállását is.

Fontos tartjuk kiemelni a fentiek alapján, hogy az adott eljárásban részt vett – nem nyertes – ajánlattevőnek a teljesítésbe alvállalkozóként történő bevonása kizárólag a szerződés megkötését és az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételét követően kerülhet csak sor, hiszen ezen utóbbi minősül az eljárás lezárásának, azaz ezen időponttól nem érvényesülnek a Kbt. 36. §-a szerinti korlátok. A jogszerű eljárás érdekében fontos figyelemmel lenni arra is, hogy a DBR esetén fennáll a lehetősége, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 37. § (4) bekezdés szerint a DBR ajánlattételeihez kapcsolódó, eredményről szóló tájékoztatót negyedévente, összesítve teszi közzé. Ebben az esetben a Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata, miszerint a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, erre a hirdetményre vonatkozik. Ennek megfelelően a DBR-hez kapcsolódó negyedéves, eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételéig az abban szereplő eljárások még nem zárultak le. Így, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél e hirdetmény megjelenését megelőzően von be másik ajánlattevőt alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe, akkor megsérti a Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontját. Amennyiben e hirdetmény megjelenését követően vonja be ezt az alvállalkozót, akkor immár fogalmilag kizárt, hogy megsértse a Kbt. 36. § (1) bekezdését. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy ugyanakkor ebben az esetben is felmerülhet a Kbt. alapelvi sérelme, illetve a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti szignalizációs kötelezettség.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.