Engedély nélkül épített kutat? Most legalizálhatja, sőt a bírságot is megúszhatja!

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.04.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Akinek van kertje, az jól tudja, hogy egy igazán szépen zöldellő, üde kert fenntartásához elengedhetetlen a gyakori öntözés. A kert adottságaitól függően a vízhasználat költségei mindennapos öntözés esetében igen magasak lehetnek, így nem meglepő, hogy sokan inkább a felszín alatti víz kivételét biztosító kutat létesítenek, mely után a talajvíz kinyerését követően semmiféle adó, illeték vagy járadék nem terheli a felhasználót, tehát a kert öntözése – a legtöbb esetben – nem jelent többletköltséget. Kutak többféle módon is létesülhetnek, jelen cikkünkben azonban kizárólag a fúrt kutak vonatkozásában ismertetjük az engedélyezésre, illetve az engedély hiányára vonatkozó szabályozást.

Elsőként fontos megjegyezni, hogy a kút fúrása, a vízgazdálkodásról szóló szabályozás alapján minden esetben engedélyköteles tevékenységnek számít, mely engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérni. A fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni, amelynek mértéke változó, azonban érdemes tudni, hogy az öntözési célú vízhasználat esetében évi 400 000 m³-t meg nem haladó vízhasználat után járulékot nem kell fizetni, amely alapesetben fedezi egy átlagos méretű kert éves öntözésre elhasznált vízszükségletét. Természetesen az engedélyeztetésnek megvannak a maga költségei, így előfordul, hogy az eljárást megkerülve, engedély nélkül, vagy engedély birtokában ugyan, de az abban foglaltak be nem tartásával létesülnek kutak.

Amennyiben a fúrt kút hatósági engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően létesült, a vízügyi hatóság annak üzemeltetési engedélyét megtagadhatja. Az engedély nélkül fúrt kút fennmaradása érdekében a vízügyi hatóság előtt fennmaradási engedélyezési eljárást lehet kezdeményezni. Amennyiben a vízügyi hatóság utólag megadja a fennmaradási engedélyt, egyidejűleg köteles vízgazdálkodási bírságot kiszabni a kút kivitelezőjével vagy létesítőjével szemben. Főszabály szerint a bírság fizetésére a kút kivitelezője köteles, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért a felelősség nem őt terheli, vagy, ha a kivitelező személye nem ismert. Utóbbi esetekben a vízgazdálkodási bírság megfizetésére a kút létesítője köteles.

A kiszabható bírság engedély nélküli vízhasználat esetében 1 000 000 forintig terjedhet, természetes személyek esetében legfeljebb 300 000 forint lehet. Azonban a 2019. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás értelmében a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesülhet az a kivitelező vagy létesítő, aki a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt a törvény hatálybalépését megelőzően létesítette engedély nélkül, és 2020. december 31-ig kérelmezi a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást.

Amennyiben tehát Ön 2019. január 1. napját megelőzően építtetett jogellenesen fúrt kutat a kertjébe, érdemes mielőbb, de legkésőbb 2020. december 31-ig fennmaradási engedélyt kérnie, elkerülve ezzel a magas összegű bírság megfizetését.

Ha a kedves Olvasó jelen cikk alapján kedvet kapna a kertjében a kútfúráshoz, és nem kérné ki a szükséges engedélyeket, úgy jó, ha tudja, hogy a fenti amnesztia lehetősége az idén létesített kutakra már nem alkalmazható. Ne feledje, mostantól kútfúrásba csak engedély birtokában kezdjen!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.