Építési telek vásárlása illetékmentesen – ismétlés a tudás anyja

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.07.11 | Ingatlan

Az ingatlanpiac évek óta pezseg, jelenleg óriási az érdeklődés az új építésű lakásokra. A kormány számos intézkedésével indirekt módon, a kereslet fenntartásával támogatja az építőipart, mivel a lakáshoz jutás, a családok és a családalapítással együtt járó otthonteremtés támogatása kiemelt kormányzati cél.  A fiatalabb generációnál a legkedveltebbek a lakások, de az idősebbeknél már felmerül az igény, hogy inkább építési telket vásárolnak, ahol új házat húznak fel a saját ízlésüknek megfelelően.

Egy építési telek vásárlása során nem feltétlenül kell illetéket fizetnünk az államnak. A téma örökzöld, de nem árt időnként felfrissíteni ezt az alaptudást, olyan sok embert érint.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) értelmében ingatlan visszterhes megszerzése esetén főszabályként visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke után ingatlan esetén, ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ezzel szemben ugyanakkor – már a korábbi cikkünkben is hivatkoztunk arra, hogy – alapvetően mentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

Megjegyezzük, hogy a vagyonszerző a lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

Az adóhatóság az illetékmentesség alkalmazása során a vagyonszerzés után megállapított illeték megfizetését felfüggeszti, majd a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követően pedig 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot (önkormányzatot) a lakóház felépítésének tényleges igazolása céljából.

Az adóhatóság a felfüggesztett illetéket – az Itv. alapján – abban az esetben törli, ha

a) a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy

b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor, hogy az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a vagyonszerző köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor. Abban az esetben, ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékes adóhatóság állapítja meg.

Az illetékes adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külső szakértő bevonásával – állapítja meg.

Ha a téma részletesebben is érdekli, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal ingatlanjogban jártas szakértőihez, akik naprakész felvilágosítást tudnak adni az ingatlanügyletek adózási és illetékfizetési hátteréről is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.