Érvénytelenség a versenytilalmi megállapodások körében

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2018.06.07 | Munkajog

Korábban többször foglalkoztunk a versenytilalmi megállapodások jogi jellegével, illetve jogszabályi követelményeivel. Jelen cikkünkben kiemelünk pár gyakorlati példát, amelyek megléte esetén komolyan meg kell fontolni a meglévő versenytilalmi megállapodás módosítását, mert könnyen előfordulhat az is, hogy érvénytelennek minősül, és nem kötelezi sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót.

A leggyakoribb hiba, hogy a versenytilalmi megállapodásban meghatározott ellenérték nem éri el az adott időszakra járó alapbér egyharmadát. Ez abban az esetben, ha az ellenérték megfizetésére a munkaviszony megszűnésekor kerül sor, viszonylag könnyen megítélhető, ugyanakkor, mivel arra vonatkozóan nincs szabály, hogy mikor kell kifizetni a munkavállaló részére, előfordulhat, hogy az ellenérték nem a munkaviszony végén, hanem a munkaviszony fennállása alatt, részletekben kerül kifizetésre. Ilyen esetekben bizony komolyan ügyelni kell arra, hogy a részletekben kifizetett ellenérték mikor éri el a törvény által megkívánt szintet – ha pedig a munkaviszony megszűnésekor még nem éri el, akkor a különbözetet ki kell fizetni a munkavállaló részére, ellenkező esetben a versenytilalmi megállapodás semmis.

Gyakran előfordul az is, hogy az ellenértéket nem külön juttatásként, hanem az alapbér részeként tüntetik fel. A Kúria több döntésében is rámutatott arra, hogy az alapbér kizárólag az ilyen jogcímen folyósított összeget tartalmazza, annak nem része többek között a versenytilalmi megállapodás ellenértéke sem. Amennyiben tehát az ellenérték összege alapbérként kerül kiutalásra – és a járulék- és adófizetési kötelezettség kapcsán is alapbérként viselkedik – akkor az nem minősül az ellenérték megfelelő kifizetésének, és ez a hiba a versenytilalmi megállapodás érvénytelenségét vonja maga után.

Fontos tehát, hogy a versenytilalmi megállapodás szerkesztésekor is szakértő segítséget vegyünk igénybe – mivel a rendkívül szűkszavú jogszabály nem rendelkezik bizonyos követelményekről, a bírósági gyakorlat viszont több olyan támpontot is szolgáltatott, amelyek segítséget nyújtanak a megfelelő megállapodás elkészítéséhez.

Amennyiben tehát a már elkészült versenytilalmi megállapodás a fenti hibák valamelyikében szenved, érdemes még a munkaviszony fennállása alatt kijavítani, ellenkező esetben joghatás kiváltására alkalmatlan lesz. Ez pedig nemcsak a munkáltatókra, hanem a munkavállalókra nézve is hátrányos lehet.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja